Nyíregyháza
magyarországi megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye székhelye / From Wikipedia, the free encyclopedia
Nyíregyháza (németül: Birkenkirchen, szlovákul: Níreďháza, románul: Mestecănești) megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése. 1990 óta megyei jogú város (előtte 1989-től megyei város). Dinamikusan fejlődő város, a térség gazdasági és kulturális motorja, vonzó turisztikai célpont. Az 1950-es megyerendezés előtt Szabolcs vármegyéhez tartozott és annak volt a székhelye. Ütemes fejlődésen a 18. században esett át, amely azóta is tart.
Nem tévesztendő össze a következővel: Nyáregyháza. |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Nyíregyháza | |||
Fentről lefelé, balról jobbra: A Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház, a megyeháza, a társszékesegyház szentélye, polgári ház a Kossuth téren és a Takarékpalota | |||
| |||
Becenév: A Nyírség fővárosa, Nyíregy | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Nyíregyházi | ||
Jogállás | megyei jogú város megyeszékhely járásszékhely | ||
Polgármester | Dr. Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4400 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 115 711 fő (2023. jan. 1.)[6] | ||
Népsűrűség | 424 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 116 m | ||
Terület | 274,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 57′, k. h. 21° 43′47.95, 21.716666666667 | |||
Nyíregyháza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíregyháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Nyírség vidékének mezőgazdasági és ipari központja, amely gyümölcstermesztéséről, különösen a jonatán almáról ismert. Az M3-as autópálya megépülésével, valamint a földgázkészletek feltárásával és kitermelésének lehetőségével összefüggésben e régió üzleti vonzereje jelentősen megnőtt. A város turisztikai szempontból is vonzó, különösen Sóstógyógyfürdő rekreációs része mely termálfürdőkkel, modern aquaparkkal és Magyarország második legnagyobb állatkertjével rendelkezik. A több mint 500, köztük számos különleges fajt bemutató Állatparkja európai szinten is elismert.
A települést legelőszőr, 1209-ben említik meg, viszont több száz év múlva vált igen jelentős településsé, amikor is gróf Károlyi Ferenc földbirtokos 1753-ban igen kedvező kiváltságokat ígért az ide települőknek. Így nem is volt kérdéses a népességszám gyorsszerű megugrása.
Nyíregyháza 1786-ban megkaphatta mezővárosi kiváltságát, évente három-négy országos szintű vásárt is megtartott. A város annyira jómódú lett, hogy 1803-ban, majd 1824-ben örökváltsági szerződéssel kiválthatta magát a földesúri terhek alól. 1837-ben mindezt a fejlődést tovább növelte az a különleges királyi kiváltság, mellyel privilegizált mezővárossá vált. Ekkoriban épültek meg a fontos épületek, a városháza, a kórház, az iskolák és a Sóstón a fürdő és a vendéglő.
A vasút 1859-ben érte el a várost. Egy színház megépítésével pedig hozzáadtak a város kultúrájához. 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett, 1911-ben pedig kiépült a város villamoshálózata.
A város 1924-ben ünnepelte az örökváltság 100. évfordulóját, mely a város életében addigi legnagyobb jelentőségű esemény volt.
A második világháború alatt sok emberi áldozatot követelt és mély sebeket ejtett a település épületeiben.
Az Észak-Alföld második legjelentősebb településének számít. 40 km-re fekszik Szlovákiától, 60 km-re Ukrajnától, 50 km-re pedig Romániától. A régió központjától, Debrecentől 50 km-re fekszik északra.