ókori történelmi régió az Alpok területén From Wikipedia, the free encyclopedia
Noricum a Római Birodalom provinciája volt, mely a Keleti-Alpok térségét, elsősorban a mai Ausztria területét foglalta magában. A birodalom északi határán fekvő Noricum fontos szerepet játszott a barbárok elleni védekezésben. A provincia gazdasági és politikai központja a mai Zollfeld területén fekvő Virunum volt.
| Noricum | |
 | |
| Noricum provincia a római Birodalomban | |
| Fennállás | Kr. e. 16 - 5. század |
| Ország | Római Birodalom |
| Központ | Virunum |
| Főbb települések | Iuvavium (Salzburg), Ovilava (Wels), Lauriacum (Lorch) |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen |
| Nemzetiségek | rómaiak, kelták |
| Térkép | |
 | |
| Noricum térképe (Atlas of Ancient and Classical Geography, 1907) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Noricum témájú médiaállományokat. | |
Noricumot északon a Danuvius (Duna), keleten Pannónia, délen Pannónia és Itália határolta, nyugaton pedig az Inn választotta el Raetia provinciától. Területe kiterjedt a mai Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia és Salzburg osztrák tartományok legnagyobb részére és Szlovénia északi vidékére.[1]
A Kr. e. 400 körül létrejött önálló kelta Noricumi királyság Aquileián keresztül állandó kereskedelmi kapcsolatot tartott fenn a rómaiakkal. Lakói részt vettek Iulius Caesar oldalán a Pompeius elleni háborúban, Kr. e 16-ban viszont a pannonokkal együtt betörtek a Birodalomba. Vereségük után Augustus hadvezérei, Tiberius és Drusus előbb a szomszédos Raetiát meghódoltatták, még ugyanebben az évben, Kr. e. 16-ban a noricumi királyság ("Regnum Noricum") területét is elfoglalták. Claudius uralkodása alatt olvasztották be a területet a Római Birodalomba. Marcus Aurelius idején (Kr. u. 161-180) markomannokkal vívott háború miatt a térség védelmi szerepe felértékelődött. Ekkor helyeztek ide egy egész légiót (Legio II Italica), valamint 3 dunai hajóraj, erődök és telepítések segítségével biztosították a területet a barbár támadások ellen. A 3. század végétől, Diocletianus közigazgatási reformjai nyomán a provincia két részre osztották: az északi, Duna-menti területek Noricum Ripense, a déli, belső területek pedig Noricum Mediterraneum néven alkottak új területegységet. Mindkét kerület Pannonia tartományhoz (dioecesishez) tartozott. Az 5. század elején Noricum területére germán népek telepedtek, így a római fennhatóság itt is összeomlott.
Lakosainak zömét a kelta tauriszkusz törzs alkotta, akiket a rómaiak Noreia városáról noricumiaknak neveztek. A korábban itt élő bójokat a rómaiak idejére a géták már kiirtottak vagy beolvasztottak. További kelta törzsek voltak az Inn és Duna közt élő sevákok, a mai Salzburg környékén élő halaunok, és a Dráva völgyében letelepedett ambidrávok.[2]
A provincia fő gazdasági tevékenysége domborzati okokból a bányászat volt. A noricumi vas és acél az egész Birodalomban híresek voltak, melyeket főleg Lauriacum fegyvergyára dolgozott fel. Jelentős volt a sóbányászat és szarvasmarha-tenyésztés is.[2]
Városai főleg az Augusta Vindelicorumból Vindobonába vezető út mentén, a Duna mellett feküdtek. Települései:
| Római név | Mai ország és név | Leírás |
|---|---|---|
| Boiodurum |  | A Duna mentén |
| Ioviacum | | A Duna mentén |
| Ovilava | | A kettéosztott provincia északi részének székhelye a Duna mentén |
| Lentia | | A Duna mentén |
| Lauriacum | | Légió állomáshelye a Duna mentén |
| Faviana | | A Duna mentén |
| Commagena | | A Duna mentén |
| Augustiana | | A Duna mentén |
| Astura | | A Duna mentén |
| Cetium | | |
| Cucullae | | A Salzach mentén |
| Iuvavum | | A Salzach mentén |
| Bedaium |  | A Chiemsee északi partján |
| Ad Pontem | | A Dráva mentén |
| In Murio | | A Dráva mentén |
| Asuntum | | A Száva mentén |
| Teurnia | | A Száva mentén |
| Santicum | | A Száva mentén |
| Virunum | | Tartományi székhely a Száva mentén |
| Celeia |  | A Száva mentén |
| Noreia | | Az egykori Noricumi királyság központja, melyről a rómaiak az egész provinciát elnevezték |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
