Nemzetiszocialista Németország
fasiszta állam, 1933–1945 / From Wikipedia, the free encyclopedia
A nemzetiszocialista Németország (németül nationalsozialistisches Deutschland vagy nationalsozialistischer Staat) vagy náci Németország a weimari köztársaság demokratikus államrendszerét felváltó, 1933-tól 1945-ig fennálló, Adolf Hitler diktatórikus vezetése alatt álló állam informális elnevezése. Az ország hivatalos elnevezése továbbra is Német Birodalom (Deutsches Reich) volt egészen 1943-ig, amikor az elnevezés Nagynémet Birodalomra (Großdeutsches Reich) módosult. A nemzetiszocialista Németország a második világháború végeztével összeomlott, helyét 1949-ben a Német Demokratikus Köztársaság, illetve a Német Szövetségi Köztársaság vette át.
Német Birodalom 1933–1943 Deutsches Reich Nagynémet Birodalom 1943–1945 Großdeutsches Reich | |||||||||||||
1933 – 1945 | |||||||||||||
| |||||||||||||
A nemzetiszocialista Németország Megszállt területek és bábállamok Katonai közigazgatás | |||||||||||||
Mottó: Ein Volk, ein Reich, ein Führer Egy nép, egy birodalom, egy vezér Nemzeti himnusz: "Das Lied der Deutschen" ("A németek dala") "Horst-Wessel-Lied"[1][2] ("Horst Wessel-dal") | |||||||||||||
Általános adatok | |||||||||||||
Fővárosa | Berlin | ||||||||||||
Terület | 823 505 km² (1940)[3] | ||||||||||||
Népesség | 109 518 183 fő (1940) | ||||||||||||
Hivatalos nyelvek | német | ||||||||||||
Vallás | 54% protestáns 40% katolikus 4% Gottgläubige 1% atesita 1% egyéb | ||||||||||||
Államvallás | szekuláris állam | ||||||||||||
Pénznem | német birodalmi márka Német járadékmárka | ||||||||||||
Kormányzat | |||||||||||||
Államforma | diktatúra | ||||||||||||
Birodalmi elnök | Paul von Hindenburg (1933–1934) Karl Dönitz (1945) | ||||||||||||
Führer | Adolf Hitler (1934–1945) | ||||||||||||
Kancellár | Joseph Goebbels (1945) Lutz von Krosigk (1945) | ||||||||||||
Törvényhozás | |||||||||||||
Törvényhozás | Reichstag | ||||||||||||
Felsőház | Reichsrat (feloszlatva 1934-ben) | ||||||||||||
| |||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Német Birodalom 1933–1943 Deutsches Reich Nagynémet Birodalom 1943–1945 Großdeutsches Reich témájú médiaállományokat. |
A nemzetiszocialista német államot az egyén feletti abszolút uralom igénye, radikális antiszemitizmus, elterjedt vezérkultusz és fokozódó állami terror jellemezte. A diktatúra létrehozása Hitler 1933. január 30-i kancellári kinevezése után azonnal megkezdődött: a birodalmi elnök nép és az állam védelméről szóló 1933. február 28-i rendelete és az 1933. március 24-i felhatalmazási törvény végleg felfüggesztette a weimari birodalmi alkotmány lényeges részeit, beleértve a hatalmi ágak szétválasztását, a kormány parlamenti ellenőrzését és az alapvető állampolgári jogokat. A rendkívüli állapot a náci állam végéig érvényben maradt.
A nemzetiszocialista rezsim néhány hónap alatt a politika és a társadalom összehangolásával a nemzetiszocializmus ideológiájára épülő központosított államot hozott létre. A szakszervezeteket és minden politikai pártot az NSDAP kivételével betiltottak. A korábbi, világosan meghatározott jogosítványokkal rendelkező államrendszer helyett az állam és az NSDAP egymást átfedő kompetenciáinak rivális együttélése következett be, egy olyan polikrácia, amelyben mindig Hitleré volt a végső döntés jogköre. A titkos államrendőrség (Gestapo) és az olyan pártszervezetek segítségével, mint az SA és az SS a rezsim az alkotmányos államot rendőrállammá alakította előbb koncentrációs, később pedig megsemmisítő táborokkal is kiegészítve. A holokauszt és a porajmos – a zsidók, szintik és romák szisztematikus népirtása –, az ellenzék tagjainak, másként gondolkodók, fogyatékkal élők és homoszexuálisok üldözése és meggyilkolása, valamint betegek meggyilkolása – ennek során 216 000 testi, szellemi fogyatékos ember és pszichés beteg szisztematikus meggyilkolása – több millió ember életét követelte.
Amikor Hitler 1934-ben átvette a birodalmi elnöki tisztséget is, ez együttjárt a köztisztviselők kinevezésének jogával, amit személyesen magasabb tisztségviselők számára tartott fenn. A rezsim már közvetlenül az úgynevezett hatalomátvétel után elfordult a nem politika, csak a közjó iránt elkötelezett köztisztviselők elvétől. A tisztségre jelölteknek a szakképzettség mellett immár politikai megbízhatóságukat is bizonyítaniuk kellett a nemzetiszocializmus szellemében. A számára különösen fontos területeken a diktátor olyan állambiztosokat nevezett ki, akik minden kormányzati és közigazgatási hivatal felett álltak. Azzal, hogy 1938-ban átvette a Wehrmacht parancsnokságát, Hitler a hadsereg közvetlen vezetését is biztosította. A nemzetiszocialista állam elvesztette a második világháborút, amelyet maga váltott ki. 1945. május 8-án a Hitler-ellenes koalíció feltétel nélküli megadásra kényszerítette a német Wehrmachtot. 1945. június 5-én a győztes hatalmak – USA, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és Franciaország – formálisan is átvették a kormányzati hatalmat Németországban.
A politikatudományban és a történeti kutatásokban a náci államot többek között fasiszta, totalitárius, polikratikus, abszolutista, modernizáló, karizmatikus hatalomként és szívességi diktatúraként írják le.