Nagyszeldzsuk Birodalom
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Nagyszeldzsuk Birodalom (néha egyszerűen Szeldzsuk Birodalom, 1037–1194) a török eredetű dinasztiaalapító Szeldzsuk unokája, Togril bég által létrehozott birodalom, amely legnagyobb kiterjedése idején Anatóliától Kínáig húzódott, a mai Afganisztánt, Perzsiát, Kelet-Anatóliát, Irakot, Szíriát és az Arab-félszigetet foglalta magába Merv és Iszfahán fővárosokkal.[1]
Nagyszeldzsuk Birodalom | |||||
دولت سلجوقیان 1037 – 1194 | |||||
| |||||
A Szeldzsuk Birodalom kiterjedése, 1092 | |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa | Nisápúr, majd Rej, Iszfahán, Hamadán, Merv | ||||
Terület | (1080) 3 900 000 km² | ||||
Hivatalos nyelvek | perzsa, arab, oguz török | ||||
Államvallás | |||||
Kormányzat | |||||
Államforma | szultánság | ||||
Dinasztia | Szeldzsuk-dinasztia | ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszeldzsuk Birodalom témájú médiaállományokat. |
Jelentősége az iszlám történetében abban áll, hogy a feldarabolódott arab fennhatóságú területek összeomló kalifátusainak[2] nyomán az iszlám új virágzó kulturális és tudományos légkörét teremtette meg a muszlim világot behálózó medreszerendszer kiépítésével, és az arab nyelvi egységen alapuló asszimiláció elősegítésével. Megalapozta az egyetemes szultanátust, és a szunnita iszlámot emelte államvallási rangra. A birodalom kialakulásával az iszlám két vezető népe mellé (arab, perzsa) a török zárkózott fel, friss szemlélettel itatva át az iszlám sokszínű kultúráját. Amíg a gaznavida törökök keleten Észak-Indiában alakítottak ki erős muszlim államot, Kis-Ázsia szeldzsuk fennhatósága (Ikóniumi Szultánság) megindította azt a folyamatot, amelynek során a későbbiekben létrejöhetett az Európát fenyegető legnagyobb iszlám állam, az Oszmán Birodalom.[1][3]