Magyar Királyság (1920–1945)
alkotmányos monarchia, ún. „király nélküli királyság” (1919–1945) / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Magyar Királyság 1920 és 1946 közötti időszakát, vagyis a királyság utolsó két évtizedét Horthy-korszaknak nevezzük. A királyságnak ez idő alatt nem volt törvényes uralkodója, így az államfő személyét jogilag az Országgyűlés által megválasztott Horthy Miklós kormányzó[1] helyettesítette több mint húsz éven át, egészen addig, amíg a Náci Németország megszálló csapatai (pontosabban a Gestapo) 1944-ben el nem hurcolták fiát Miklóst, s ezzel lemondásra kényszerítették.
A Horthy-korszakot az erős konzervativizmus, antikommunizmus, nacionalizmus és erős revizionista hangulat jellemezte. A revízió az 1930-as évek végétől részben meg is valósult: a Magyar Királyság az első- és a második bécsi döntésnek, valamint Kárpátalja visszafoglalásának és a jugoszláviai inváziónak köszönhetően területeket kapott és szerzett vissza, melyeket a trianoni békeszerződés alapján csatoltak el.