Remove ads
Karinthy Frigyes (született Karinthi Frigyes Ernő) (Budapest, 1887. június 25.[8][9] – Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító, eszperantista. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse, Karinthy Ferenc édesapja.
| Karinthy Frigyes | |
 | |
| 1930 körül | |
| Született | Karinthy Frigyes Ernő 1887. június 25.[1][2][3][4][5] Budapest[6] |
| Elhunyt | 1938. augusztus 29. (51 évesen)[1][7][2][3][4] Siófok |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | agyi érkatasztrófa |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (41-1-35) |
| Írói pályafutása | |
| Fontosabb művei |
|
 | |
| Karinthy Frigyes aláírása | |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Karinthy Frigyes témában. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karinthy Frigyes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Édesapja Karinthi József (1846–1921)[10] művelt, zsidó származású[11] tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira.[12][13] 1886. január 3-án az evangélikus vallásra tért ki[14] feleségével és négy leánygyermekével, Elzával (1879–1930), Adával (1880–1955), Gizivel (1882) és Emiliával (1885) együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri evangélikus templom lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát (1886–1887), Mária Katalint (1889–1894), Frigyest (1887), Erzsébetet (1890–1930) és Józsefet (1892).[13] Az édesanya, Engel Karolina (1850–1895)[15] halála után[16] az apa egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.[17][18]
1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.
Az 1905-ben tett érettségi vizsga után a matematika–fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Bajor Andor szerint „hitt az értelem erejében, sőt azt mondhatjuk: vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság”.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt,[19] aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.
1920-ban házasodott össze Böhm Arankával.[20] Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhírű lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
Karinthy 1932-től 1938-ig a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke volt.[21]
1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.
1936. május 4-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben halt meg. Sírja a Kerepesi temetőben található.
Egyes szóalkotásai (például halandzsa) és kifejezései („magyarázom a bizonyítványomat”) a mai köznyelvet gazdagítják.
Műveinek kiadásában közreműködött titkára, a később rejtvényein, fejtörőin keresztül ismertté vált Grätzer József is.
Remove ads
Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az Így írtok tit, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr kéremet. De Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. Fiatalkorától kezdve vonzódott a tudományokhoz, a magyarok közül elsőként ült repülőre Wittmann Viktor pilóta mellett, majd annak szerencsétlenségből bekövetkezett halála után megírta életrajzát.
Első irodalmi sikerét gyerekkorában érte el, Verne hatását mutató kisregényét, a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című írást 15 éves korában kiadták. A század eleji vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának hírnevet. Ezeket a műveit később sem tagadta meg, de nem egy nyilatkozatából, írásából, kortársak által lejegyzett mondatából kiérződik a keserűség, hogy a humoros művei miatt nem veszik őt eléggé komolyan, nem törődnek filozófiai, politikai gondolataival. (Erre utal A cirkusz című novellájában is.) Főként újságokba, folyóiratokba (Nyugat, Magyar Írás stb.) írt, több mint ötezer cikket alkotott életében, ezek között akad riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés, tűnődés a politika állásáról és temérdek humoreszk.
Regényei nő és férfi kapcsolatát boncolgatják, leginkább a Gulliver utazásai folytatásaként írt Capillária és az Utazás Faremidóba. Legnépszerűbb regénye mégis az Utazás a koponyám körül, amelyet az agydaganata miatt bekövetkezett eseményekről írt. A regényben részletesen leírja az agyműtét közbeni gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvosok körében is ismert lett ez az írás.
Novelláiban is sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, férfi és nő közti egyenlőtlenséggel. A történetek fő témája a szenvedés, a megalkuvás, a magát érvényesíteni próbáló hős sikertelensége. Emellett számos, ma a sci-fi műfajába sorolható történetet is írt.
Sikeres színpadi szerző volt, művei többnyire egyfelvonásos bohózatok, de írt egész estés vígjátékot (Földnélküly János, A nagy ékszerész) és komoly hangvételű darabot is (Holnap reggel). Összegyűjtött színpadi művei három kötetet töltenek meg.
Bár magát sokszor költőnek vallotta, viszonylag kevés verset írt, ezeknek kisebb része a lírai jellegű (pl. a Lecke, a Kudarc, az Ősz) – többségük szabadvers: hosszú, központozás nélküli gondolatkitörés (pl. a Számadás a tálentumról vagy a Karácsonyi elégia).
Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez, köztük a legnépszerűbb a két Micimackó-meseregény: a Micimackó, és folytatása, a Micimackó kuckója. Mivel Karinthy Frigyes sem angolul, sem németül nem beszélt tökéletesen, a fordítások nagy részének nyersfordítását a nyelvzseninek ismert nővére, Karinthy Emília (Mici) készítette elő az író számára. Őrá utal a Micimackó név.[22][23]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 136.[24]
Lelkes és erős amatőr sakkozó volt, a Kelenföld–Lágymányosi Sakk-kör,[25] majd később a Hadik kávéházban működő „Szávay sakk-kör” elnöke volt.[26][27] Emlékezetes „ellenelemzése” jelent meg 1934-ben, az akkor indult Budapesti Sakkújság első számában.[28]
Legendásnak tartják ma már a néhol Kosztolányinak, néhol Babitsnak tulajdonított mondást, miszerint „Ez a marha volt köztünk az egyetlen zseni!”[29][30] Babits több írásában is megerősítette véleményét, ő Karinthyt rendszeresen zseninek nevezte.[31][32][33]
Remove ads
Karinthy Frigyes műveinek bibliográfiáját, műveinek idegen nyelvű fordításait lásd még az OSZK Nyugat-honlapján.[34]
1919-ig
- Utazás a Merkurba – regény, 1898–1901
- Nászutazás a Föld középpontján keresztül – regény, 1902
- Pesti mókák; Schenk, Bp., 1911 (Mozgó könyvtár)
- Így írtok ti. Irodalmi karrikatúrák; karikatúra Dezső Alajos, Major Henrik; Athenaeum, Bp., 1912 (Modern könyvtár)
- Esik a hó. Novellák; Nyugat, Bp., 1912 Online
- Ballada a néma férfiakról. Novellák; Athenaeum, Bp., 1912 (Modern könyvtár)
- Együgyű lexikon; Tevan, Békéscsaba, 1912 (Tevan-könyvtár)
- Görbe tükör; Athenaeum, Bp., 1912 (Jeles elbeszélők kincsestára)
- Találkozás egy fiatalemberrel. Elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1913
- Budapesti emlék. Meséskönyv. Képeskönyv; Athenaeum, Bp., 1913 (Modern könyvtár)
- Grimasz. Szatírák és humoreszkek; Athenaeum, Bp., 1914 (Modern könyvtár)
- Írások írókról. Kritikák; Tevan, Békéscsaba, 1914 (Tevan-könyvtár)
- Beszéljünk másról. Újabb karcolatok; Athenaeum, Bp., 1915 (Modern könyvtár)
- Két hajó. Novellák; Athenaeum, Bp., 1915
- A repülő ember. A repülő ember. Wittmann Viktor emlékére. A pilóta arcképével; Athenaeum, Bp., 1915 (Modern könyvtár)
- Aki utoljára nevet; Galantai, Bp., 1916 (Galantai könyvtár)
- Holnap reggel. Tragikomédia; Tevan, Békéscsaba, 1916 (Tevan-könyvtár)
- Az ezerarcú lélek; Légrády Ny., Bp., 1916
- Tanár úr kérem. Képek a középiskolából; Dick, Bp., 1916
- Ó nyájas olvasó. Mindenféle dolog; Dick, Bp., 1916
- Utazás Faremidóba. Gulliver ötödik útja; Athenaeum, Bp., 1916
- Így láttátok ti. A háborús irodalom karrikatúrája; Dick, Bp., 1917
- Legenda az ezerarcú lélekről és egyéb elbeszélések; Lampel, Bp., 1917 (Magyar könyvtár)
- A bűvös szék. Komédia; Athenaeum, Bp., 1918 (Modern könyvtár)
- Hogyan tesz a gránát?; Pátria Ny., Bp., 1918 (Tábori levél)
- Írások írókról. Kritikák; Tevan, Békéscsaba, 1918
- Krisztus és Barabbás. Háború és béke; Dick, Bp., 1918
- Gyilkosok. Novellák; Dick, Bp., 1919
1920–1938
- Hogy kell bánni a férfiakkal?; Kultúra, Bp., 192? (Tréfás könyvek)
- Kacsalábon forgó kastély. Mese-paródia a magyar humoristákról és színházakról; Kultúra, Bp., 192? (Tréfás könyvek)
- Kolombuc tojása; Kultúra, Bp., 1920 (Tréfás könyvek)
- Ne bántsuk egymást. Újabb tréfák; Pallas Ny., Bp., 1921
- Hököm-színház. Kis tréfák és jelenetek; Athenaeum, Bp., 1921 (Színházi könyvtár)
- Jelbeszéd. Válogatott novellák; Dick, Bp., 1921
- Így írtok ti; bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 1921
- Holnap reggel. Tragikomédia; Tevan, Békéscsaba, 1921 Online
- Capillária. Regény; Kultúra, Bp., 1921 (Magyar regényírók) Online
- Visszakérem az iskolapénzt; Franklin, Bp., 1922
- Vitéz László színháza. Új jelenetek; Új modern könyvtár, Bécs, 1922 (Új modern könyvtár)
- Két mosoly; Pegazus, s.l., 1922
- Fából vaskarika. A csokoládé-király meséi; Kultúra, Bp., 1923
- Kötéltánc. Regény; Dick, Bp., 1923 (A mi íróink)
- Két álom. Mozgóképjáték; Franklin, Bp., 1923
- Nevető dekameron. Száz humoreszk; Athenaeum, Bp., 1923
- Harun al Rasid. Kis novellák; Athenaeum, Bp., 1924
- Egy tucat kabaré; Tolnai, Bp., 1924 (Tolnai regénytára)
- Drámák ecetben és olajban; Tevan, Békéscsaba, 1926 (A toll mesterei)
- Panoráma; Grill, Bp., 1926
- „Ki kérdezett…?”. Címszavak a nagy enciklopédiához; Singer-Wolfner, Bp., 1926
- Írta … Színházi karikatúrák; Kultúra, Bp., 1926
- Karinthy Frigyes notesze; Singer-Wolfner, Bp., 1927
- Lepketánc. Fantasztikum; Athenaeum, Bp., 1927
- A másik Kolumbusz és egyéb elbeszélések; Lampel, Bp., 1927 (Magyar könyvtár)
- Heuréka; Singer-Wolfner, Bp., 1927
- Színház; Athenaeum, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
- Új görbe tükör; Athenaeum, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
- Harun al Rasid; 2. bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
- Esik a hó. Novellák; 2. bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
- Krisztus vagy Barabás. Háború és béke; Dick, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
- Nem tudom a nevét; Singer-Wolfner, Bp., 1928 (Műkedvelők Színháza. Új sorozat)
- Minden másképpen van. Ötvenkét vasárnap; Athenaeum, Bp., 1929 (Karinthy Frigyes munkái)
- Két hajó; 2. bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 1929 (Karinthy Frigyes munkái)
- Nem mondhatom el senkinek. Karinthy Frigyes versei; Athenaeum, Bp., 1930
- Vendéget látni, vendégnek lenni… Gundel Károly tanácsaival; Cserépfalvi, Bp., 1933
- Hasműtét. Novellák; Athenaeum, Bp., 1933
- Haditanács Anthroposban. Élettan-politikai dráma és tudománytörténelem; rajz Berény Róbert; Révai Ny., Bp., 1933
- Még mindig így írtok ti. Karinthy Frigyes új karikatúrái; előszó Kosztolányi Dezső; Nyugat, Bp., 1934
- 100 új humoreszk; Nyugat, Bp., 1934
- Barabbás; Hungária Ny., Bp., 1935 (Hungária Könyvek)
- Nevető betegek; Athenaeum, Bp., 1936
- Mennyei riport; Nova, Bp., 1937
- Utazás a koponyám körül; Athenaeum, Bp., 1937
- Amiről a vászon mesél. Jegyzetek a filmről; Singer-Wolfner, Bp., 1938 (Szép könyvek)
- Üzenet palackban; Cserépfalvi, Bp., 1938
- Karinthy Frigyes kiadatlan naplója és levelei; bev. Babits Mihály, sajtó alá rend. Ascher Oszkár; Nyugat, Bp., 1938
1939–1989
- Betegek és bolondok. Elbeszélések; Új Idők, Bp., 1946
- Az emberke tragédiája. Madách Imrike után Istenkéről, Ádámkáról és Luci Ferkóról. A versikéket írta Karinthy Fricike; a csonkán fennmaradt kézirat kieg. Karinthy Ferenc; Új Idők, Bp., 1946
- Így írtok ti. A „Még mindig így írtok ti” és egyéb irodalmi torzképekkel bőv. legújabb kiad.; Új Idők, Bp., 1947
- Martinovics; a könyvdíszeket Hincz Gyula rajzolta; Új Idők, Bp., 1947
- A bűvös szék. Komédia; Testvériség-Egység Kiadó, Újvidék, 1951 (Színpadunk)
- Cirkusz. Válogatott írások, 1–2.; vál., bev. Kolozsvári Grandpierre Emil, sajtó alá rend., utószó Vajda Miklós; Szépirodalmi, Bp., 1956
- A lélek arca. Összegyűjtött novellák, 1–2.; szerk. Abody Béla, Szalay Károly, utószó Abody Béla; Magvető, Bp., 1957
- Számadás a tálentomról; összeáll., bev. Abody Béla; Magvető, Bp., 1957
- Hőköm-Színház, 1–3.; sajtó alá rend., utószó Kellér Andor; Szépirodalmi, Bp., 1957
- Az egész város beszéli. Karcolatok, 1–4.; összegyűjt., utószó Abody Béla; Szépirodalmi, Bp., 1958
- Méné tekel...; terv. Szántó Tibor, ill. Würtz Ádám; s. n., Bp., 1959
- Karinthy Frigyes válogatott művei; vál., sajtó alá rend., jegyz. Kardos László; Szépirodalmi, Bp., 1962 (Magyar klasszikusok)
- Az író becsülete. Válogatott írások; vál., utószó [Erdős Magda, ill. Kondor Béla; Magyar Helikon, Bp., 1962 (Új Elzevir könyvtár)
- Naplóm, életem; vál., bev. Szalay Károly; Magvető, Bp., 1964
- Hátrálva a világ körül. Válogatott cikkek; összegyűjt., utószó, jegyz. Szalay Károly; Szépirodalmi, Bp., 1964
- Miniatűrök; összeáll., bev. Szalay Károly; Gondolat, Bp., 1966
- Följelentem az emberiséget, 1–2.; vál., szerk., bev. Domokos Mátyás; Szépirodalmi, Bp., 1967
- A delejes halál. Tudományos-fantasztikus elbeszélések; utószó Ladik János, életrajz Kuczka Péter; Kozmosz Könyvek, Bp., 1969 (Kozmosz fantasztikus könyvek)
- Heuréka. Karcolatok, humoreszkek; szerk., sajtó alá rend. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1975 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
- Görbe tükör. Karcolatok, humoreszkek; szerk., sajtó alá rend. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1975 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
- Nem mondhatom el senkinek. Versek; szerk., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1977 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
- Új Iliász; ill. Dános Judit; Magyar Iparművészeti Főiskola, Bp., 1978
- Jelbeszéd. Novellák, 1–2.; szerk., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1978 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
- Így írtok ti. Paródiák, 1–2.; szerk., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1979 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei) ISBN 963 15 0477 8 életmű; ISBN 963 15 1243 6 1. kötet ISBN 963 15 1244 4 2. kötet
- Címszavak a Nagy Enciklopédiához. Cikkek, 1–2.; vál., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1980 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
- Idomított világ, 1–2.; vál., sajtó alá rend. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1981 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
- Szavak pergőtüzében; vál., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1984 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
- Gyermekkori naplók. 1898–1899, 1899–1900, 1–3.; sajtó alá rend., utószó Szalay Károly; Helikon, Bp., 1987 + hanglemez
- Babits és Karinthy Frigyes; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyodaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet–Zrínyi Ny., Bp., 1988 (A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
1990–
- Kísértetek és szellemek. Válogatás az író kötetben még nem publikált műveiből; gyűjt., vál. Urbán V. László; Pannon, Bp., 1992
- Felvesznek a csecsemőklinikára. Kötetben eddig meg nem jelent írások; sajtó alá rend. Urbán V. László; Editorg, Bp., 1992
- Az elátkozott munkáskisasszony. Válogatás az író kötetben még nem publikált írásaiból; vál., szerk. Urbán V. László; Aqua, Bp., 1992
- A kutya szimulál. Paródiák, szatírák, humoreszkek; vál. Végvári Judit; Gulliver, Bp., 1992 (Szamárfüles könyvek)
- Ekmekstek; szerk., utószó Urbán V. László; Hunga-print, Bp., 1993 (Filléres füzetek)
- Az utolsó palackposta. Kiadatlan írások. Karcolatok, humoreszkek, cikkek; gyűjt., vál. utószó Ungvári Tamás, szerk., szöveggond. Kaiser László; Talentum, Bp., 1994
- Összegyűjtött versek; utószó Halász Lajos; Nippon, Bp., 1996
- Margó. Karinthy a margón; Karinthy Frigyes gyerekkori rajzaival; Ab Ovo, Bp., 1996
- A gép hazudik. Írások a filmről; vál., szerk. Nagy Csaba; Art'húr Kortárs Művészeti és Kulturális Alapítvány, Zsámbék, 1996
- A feleségem beszéli; összeáll. Urbán László; Noran, Bp., 1997
- Minden másképp van. Karinthy Frigyes füveskönyve; vál., összeáll. Praznovszky Mihály; Lazi, Szeged, 2009
- Így írsz te. Tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban; szerk., előszó Nagy Edit; Madách Irodalmi Társaság, Szeged–Bp., 2010
- A negyedik halmazállapot. Tudományos-fantasztikus írások; vál., szerk. ifj. Veress István; Arión, Bp., 2011
- Tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban; vál., szerk., bev. Nagy Edit; 2. bőv., átdolg. kiad.; Madách Irodalmi Társaság, Szeged–Bp., 2011 (Madách könyvtár)
- Az ezerarcu lélek és Telma Titusz kiáltványa egy kötetben; tan. Bacsó Beáta; Sáránszki, Sajóvelezd, 2011
- „Új lélektan”. Pszichoanalitikus írások; vál., szerk., utószó Hárs György Péter; Múlt és Jövő, Bp., 2013 (Nepes. Múlt és Jövő pszichológia)
- A feleségem beszéli; összeáll. Urbán László; 2. bőv., jav. kiad.; kieg. Bíró-Balogh Tamás; Noran Libro, Bp., 2016
- Karinthy Frigyes összegyűjtött versei; sajtó alá rend. Kőrizs Imre, utószó Keresztesi József, Magvető, Bp., 2017
Társszerzőkkel
- Bródy Miksa–Karinthy Frigyes–Tábori Kornél: Csak semmi háború!; Vidám Könyvtár, Bp., 1918 (Vidám könyvtár)
- Karinthy Frigyes–Szini Gyula–Tábori Kornél: Írói intimitások; Révai Ny., Bp., 1919 (Vidám könyvtár. Új sorozat)
- Karinthy Frigyes–Emőd Tamás: A vándor katona. Ünnepi történet; Athenaeum, Bp., 1920 (Modern könyvtár)
- Polgári kiáltvány a társadalom megmentéséről!; többekkel; Magyar Polgári Blokk, Bp., 1932
- Kozma Lajos: Zsuzsa Bergengóciában. Álompanoráma; huszonkét betűre versbe szedte Karinthy Frigyes; Sacelláry, Bp., 1921
- Karinthy Frigyes–Szinnai Tivadar–Kovács György: Az ezerarcú író. Tanulmányok H. G. Wells-ről; Pantheon, Bp., 1927
- Herczeg Ferenc–Karinthy Frigyes–Sebestyén Károly: Móra Ferenc emlékezete. 1879–1934. Móra Ferenc válogatott elbeszélései; Móra Emlékbizottság, Bp., 1934
Remove ads
- Mágia (1917) rendezte Korda Sándor
- Barátságos arcot kérek (1935) rendezte Kardos László
- Tanár úr, kérem (1956) rendezte Mamcserov Frigyes
- Utazás a koponyám körül (1970) rendezte Révész György
- Holnap reggel (1970) rendezte Horváth Jenő
- A Nagy Ékszerész (1978) rendezte Karinthy Márton
- 1 és a semmi (2004) (rövidfilm) rendezte Molnár Péter
- Utazás a koponyám körül (2005) készítette Chi Recordings
- Lux úr szabadalma (2006) (rövidfilm) rendezte Gerő Marcell
- T.U.K. – Tanár úr, kérem (2011) rendezte Mátyássy Áron
- Frici & Aranka (2022) tv -film rendezte Tóth Tamás
Remove ads
- Charles Dickens: Két város regénye
- Stephen Leacock: Rosszcsirkeff Mária és társai
- Stephen Leacock: Gertrúd, a nevelőnő
- Alan Alexander Milne: Micimackó (átdolgozás)
- Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója (átdolgozás)
- Alan Alexander Milne: Micsoda négy nap!
- Luigi Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt
- Jonathan Swift: Gulliver utazásai
- Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai (fordítóként, majd Koroknay István új fordításának közreműködőjeként feltüntetve)
- Metta V. Victor: Egy komisz kölök naplója
- Frank Wedekind-novellák
- Néhány verset fordított többek között Goethétől, Heinétől, Morgensterntől és Wedekindtől.
Remove ads
| Karinthy Frigyes (Budapest, 1887. jún. 25. – Siófok, 1938. aug. 29.) író, költő, műfordító, ev. |
Apja: Karinthi József (szül. Kohn József, Pápa, 1846. márc. 28. – Budapest, 1921. nov. 1.) tisztviselő, eredetileg izr., 1886. jan 3-tól ev. |
Apai nagyapja: Kohn Lipót (? – Pápa, 1880. ápr. 18.) órás, izr. |
Apai nagyapai dédapja: n. a. |
| Apai nagyapai dédanyja: n. a. | |||
| Apai nagyanyja: Glück Mária (? – Pápa, 1892. jan. 27.) izr. |
Apai nagyanyai dédapja: n. a. | ||
| Apai nagyanyai dédanyja: n. a. | |||
| Anyja: Engel Karolina (Pest, 1851. aug. 13. – Budapest, 1895. jan. 26.) eredetileg izr., 1886. jan. 3-tól ev.[39] |
Anyai nagyapja: Engel Dávid (? – Budapest, 1883. márc. 28.) magánzó, izr. |
Anyai nagyapai dédapja: n. a. | |
| Anyai nagyapai dédanyja: n. a. | |||
| Anyai nagyanyja: Sternberg Katalin (? – Budapest, 1888. aug. 16.) izr. |
Anyai nagyanyai dédapja: n. a. | ||
| Anyai nagyanyai dédanyja: n. a. |
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads