Kajszibarack

A kajszi, kajszibarack vagy sárgabarack (latinul: Prunus armeniaca) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.

Kajszi
Kajszibarack termése
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Rózsavirágúak (Rosales) Család: Rózsafélék (Rosaceae) Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae) Nemzetség: Prunus Alnemzetség: Prunus Fajcsoport: Armeniaca Faj: P. armeniaca
Tudományos név
Prunus armeniaca L.
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kajszi témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kajszi témájú médiaállományokat és Kajszi témájú kategóriát.

Az Európai Unióban 65 000 hektáron termesztik és az éves termésmennyiség 700 000 tonna. Magyarországon évente 30 000 tonna kajszibarackot termelnek, de hideg időjárás vagy a virágzáskor jelentkező fagyok esetén ez visszaeshet 10 000 tonnára, mint például 2018-ban.^[1]

Elnevezése

A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" (esetleg "sárga") előtag.

A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)

A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.

Jellemzése

A rózsafélék családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek vagy halványpirosak.

A kajszibarack az egyik legértékesebb, legsokoldalúbban hasznosítható gyümölcsünk. A cukor (5-30%) és savtartalom (0,3-2,6%) harmóniája intenzív aromával párosul. A gyümölcsök magas rosttartalma kedvező étrendi hatású. A friss gyümölcsök karotintartalma magas, az aszalt kajszi káliumban gazdag.^[2]

A Kárpát-medencében

Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.

Termelése

Legnagyobb kajszibarack-termelők
2023
(Számok százezer tonnában)
1.  Törökország	750
2.  Üzbegisztán	500
3.  Irán	318
4.  Olaszország	207
5.  Algéria	200
6.  Afganisztán	155
7.  Pakisztán	135
8.  Franciaország	127
9.  Örményország	114
10.  Spanyolország	108
–
35.  Magyarország	0,16
..
Föld összesen	3728
Forrás: FAO[3]

2023-ban a kajszibarackot 69 országban termesztették 554 ezer hektár földterületen, és az éves termésmennyisége meghaladta a 3,7 millió tonnát. 2013 és 2023 között a kajszibarack földterülete 556 ezer hektárról 554 ezer hektárra (0,4%) csökkent, míg a termésmennyisége 4 millió tonnáról 3,7 millió tonnára (7,5%) szintén csökkent.^[3]

A világ legnagyobb kajszibarack termelői közé tartozik az Törökország (20,1%), Üzbegisztán (13,4%), Irán (8,5%), Olaszország (5,5%) és Algéria (5,3%). Ezek az országok a 2023-as termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2023-ban Törökország, Üzbegisztán, Irán, Olaszország és Algéria az éves termés több mint felét (52,8%) adták a világ kajszibarack termelésének.

Legnagyobb exportáló országok Spanyolország (31,8%), Törökország (12,9%) és Olaszország (11,7%), míg a legnagyobb importországok Németország (22,1%), Oroszország (14,6%) és Olaszország (5,6%).

2023-ban Magyarország 16 ezer tonna kajszibarackot termelt, így a 69 országból a 35. legnagyobb kajszibarack termelő volt. Magyarország főleg Spanyolországból (26,5%), Törökországból (20,4%) és Olaszországból (16,1%) importált kajszibarackot. A behozott, valamint a megtermelt kajszibarack egy részét tovább értékesítette az ország, főleg Ausztria (60,2%), Szlovákia (21,7%) és Németország (7,7%) felé.^[4]

Kajszibarack (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban

Energia 48 kcal   201 kJ
Szénhidrátok	11 g
- Cukrok  9 g
- Étkezési rostok  2 g
Zsír	0.4 g
Fehérje	1.4 g
A-vitamin ekviv.  96 μg	12%
β-karotin  1094 μg	10%
C-vitamin  10 mg	12%
Vas  0.4 mg	3%
A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis

Kajszibarack (szárított)
Tápanyagtartalom 100 g-ban

Energia 241 kcal   1009 kJ
Szénhidrátok	63 g
- Cukrok  53 g
- Étkezési rostok  7 g
Zsír	0.5 g
Fehérje	3.4 g
A-vitamin ekviv.  180 μg	23%
β-karotin  2163 μg	20%
C-vitamin  1 mg	1%
Vas  2.7 mg	21%
A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis

Talajigénye

A kajszi a kissé meszes, levegős talajokon fejlődik a legjobban. Nem termeszthető eredményesen mészszegény, savanyú talajokon.

Ökológiai igény

A kajszifajták többsége kicsi ökológiai alkalmazkodó képességgel rendelkezik. Magyarországon elsősorban a téli lehűlések okoznak nagy termésveszteséget. A kajszibarack hő- és fényigényes növény. A lombkorona gyenge fényellátása mellett gyenge virágrügy képződéshez és felkopaszodáshoz vezet.A kajszibarack a hazánkban termesztett fajok közül a legszárazságtűrőbbek közé tartozik. Öntözés nélkül is jövedelmezően termeszthető, de öntözéssel jelentősen növelhető a termés mennyisége.^[2][5]

Gyümölcse

Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa (fajtától függően) éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.

Felhasználása

Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják sütemények készítésénél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege. A magjából olajat is sajtolnak, amit a szépségipar használ fel, de készítenek belőle szappant, üzemanyagot, illetve saláták készítéséhez is felhasználható. A barackmagolaj nagyon jó hordozóanyag, ugyanis a bőr nagyon hamar és könnyen beszívja, ezért sok masszázs- és illóolaj alapanyaga. Ápolja és hidratálja a bőrt, csökkenti a haj korpásodását, illetve serkenti a hajnövekedést.^[6][7]

Mindemellett, a kajszibarackot és a belőle készült termékeket érdemes kerülniük azoknak, akik allergiásak rá.^[8]

Fajták

Kajszibarack fajták Archiválva 2013. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Megnevezés	Érési ideje	Hússzíne	Állománya	Mérete	Súlya	íze	Megjegyzés
Bergeron	július közepe	narancssárga	rostos, szilárd	közép nagy	40-55 g	édes-savas, harmonikus, kiváló	fagytűrése kiváló
Budapest	kései	világos	közepesen kemény	nagy	g	jó ízű	friss fogyasztás,konzervipari felhasználás
Carmingo	augusztus közepe
Ceglédi arany	Kb. 1 héttel a Magyar kajszi után	narancssárga			44 g	jellegzetes kajszi ízű	fagytűrése jó
Ceglédi bíbor	július közepén	narancssárga,	rostos, bőlevű	nagy, megnyúlt, oldalról lapított	45 g		késő téli -korai tavaszi fagyokra a legérzékenyebb
Ceglédi kedves					g
Ceglédi óriás	július eleje	narancssárga	lédús, puha	igen nagy	50-80 g	édes-savas, aromás	friss fogyasztás, export
Ceglédi Piroska	Magyar kajszi előtt öt-hét nappal érik	narancssárga	Önmeddő	középnagy	52 g	teljes érésben jó	Fagyérzékenysége közepes
Gönci magyar	június közepe	aranysárga	kemény	középnagy	40-55 g	édes-savas, zamatos	legkiválóbb ízű, zamatú, piacos, minden célra kiváló
Goldrich	július 5-10	narancssárga	kemény	nagy-igennagy		édes-savas,zamatos	teljesen éretten zamatos, jól szállítható
Harmat					g
Harcot	július 12-től				g
Korai piros					g
Kuresia	július vége – augusztus eleje	narancssárga-piros	szilárd, rostos	középnagy	g	édes-savas, zamatos	öntermékeny
Magyar kajszi	július közepe				45 g
Mandulakajszi	Kb. 1 héttel a Magyar kajszi után	sárga, közepesen kemény	gyümölcse erősen megnyúlt, oldalról lapított		g	lédús, ízletes	téli lehűlésekre fogékony
Pannónia	július közepe-vége	narancssárga	rostos, szilárd	közép nagy	40-55 g	édes-savas, harmonikus, kiváló	fagytűrése kiváló
Rózsakajszi	július eleje	sárga, vörös foltos	rostos, szilárd	kicsi	10-20 g	édes-savas	fagytűrése közepes
Szegedi mamut					g

kajszi-ami-augusztus-kozepen-erik