Hónap

A hónap az idő számításának egyik alapegysége, naptárakban használatos, hossza nagyjából megegyezik a Hold mozgásával kapcsolatos valamely természetes periódussal. Eredete a holdfázisok ciklikus váltakozásával hozható kapcsolatba; az ilyen hónapokat szinodikus hónapoknak nevezzük és nagyjából 29,53 nap hosszúak. Ásatásokon előkerült rovátkolt botokból a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberek a Hold fázisai alapján számolták a napokat már a paleolit korban is. A szinodikus hónapok ma is számos naptár alapját képezik.

Csillagászati óra, az óralapon a hónapok allegóriái, Prága

Csillagászati háttér

A telihold képe Aszófő mellett

A Hold pályáján történő mozgása nehezen leírható, periódusideje sem állandó. Ráadásul sok kultúrában (főleg a zsidó és az iszlám naptárat használókban) a hónap kezdetét onnan számolják, amikor először jelenik meg a naplemente után az újhold keskeny sarlója a nyugati horizonton. Az észlelés dátuma és időpontja függ az észlelő pontos földrajzi hosszúságától és szélességétől, a légköri helyzettől, az észlelő látásának élességétől stb. Így tehát ezekben a naptárakban a hónapok kezdete és hosszúsága nem jelezhető pontosan előre. A zsidók nagy része napjainkban már előre kiszámolt naptárat használ, de a karaita zsidók ragaszkodnak a Hold tényleges megfigyeléséhez.

Sziderikus hónapnak nevezzük a Hold pályájának periódusidejét fix pontból mérve, mivel ez az az idő, ami alatt a Hold visszatér a kiindulási, égbolton elfoglalt helyére az állócsillagok (latin: sidus) között: hossza átlagosan mintegy 27 1/3 nap. Ez a fajta hónap a közel-keleti, indiai és kínai társadalmakban a következőképpen jelent meg: felosztották az égboltot 28 „holdállomásra”, egy jutott a Hold pályáján töltött minden napjára. Ezeket a csillagok által alkotott mintázat alapján különböztették meg (ez nem pontosan azonos a csillagképekkel).

Meg szokás határozni az égitestek helyzetét a tavaszponthoz képest. A precesszió (a Föld forgástengelyének lassú elmozdulása egy kúppalást mentén) miatt a tavaszpont elmozdul az ekliptika mentén. Így a Holdnak kevesebb időre van szüksége a tavaszponthoz való visszatéréshez, mint az állócsillagokhoz képest fix helyhez. Ezt a valamivel rövidebb periódust tropikus hónapnak nevezzük – analóg módon a tropikus évhez. A hónapnak ezt a fajtáját nem nagyon használják.

A Hold pályája ellipszis, melynek excentricitása és inklinációja ingadozik, nagytengelye pedig közel kilenc év alatt direkt irányban körbe fordul. A pálya Földhöz legközelebbi pontja a földközelpont (perigeum), legtávolabbi pontja a földtávolpont (apogeum), az ellipszis nagytengelyének végpontjai. Mivel az ellipszis forgási iránya azonos a Hold keringési irányával, ezért a Holdnak az ellipszis ugyanazon pontjáig eljutni több időre van szüksége. A perigeumtól perigeumig eltelő idő neve anomalisztikus hónap, átlagos hossza kicsivel több mint 27 1/2 nap.^[1]

A Hold pályája olyan síkban fekszik, ami az ekliptika síkjához képest enyhén megdöntött: inklinációja kb. 5 fokos. A síkok metszésvonala, a csomóvonal két pontot határoz meg az égbolton: a felszálló csomót és a leszálló csomót. A Hold pályasíkja 18,6 éves periódussal körbejár az ekliptikán, ezért a csomók hátrafelé haladnak ugyanezen idő alatt. Így az idő, amíg a Hold visszatér ugyanahhoz a csomóponthoz, megint csak rövidebb a sziderikus hónapnál: ez a drakonikus hónap, aminek az átlagos hossza kb. 27 1/5 nap. Fontos szerepe van a fogyatkozások előrejelzésében – ezek akkor történnek, amikor a Nap, a Föld és a Hold egy vonalban vannak. A Földről nézve a Nap az ekliptika mentén mozog, míg a Hold a saját pályasíkján. A három égitest akkor eshet egy vonalba, amikor a Hold az ekliptika síkjában van, tehát amikor valamelyik csomóban tartózkodik. A „drakonikus” elnevezés a mondabeli sárkányra utal, ami a csomókban él, és rendszeresen felfalja a Napot vagy a Holdat a fogyatkozás ideje alatt.

A holdfázisokat az a jelenség okozza, hogy a Földről a Holdnak a Nap által megvilágított oldalát különböző szögekből látjuk, ahogy a Hold halad a pályáján. Így a látvány a Hold Naphoz viszonyított helyzetétől függ (a Földről nézve). Mivel a Föld a Nap körül kering, a Holdnak tobb időre van szüksége (egy sziderikus hónap, tehát egy teljes kör elvégzése után) hogy behozza a lemaradását és a Naphoz képest ugyanabba a pozícióba kerüljön. Ezt a hosszabb periódust nevezik szinodikus hónapnak (görög: syn hodos, = „az úttal”, úgymint a Hold utazik a Nappal). A Föld és a Hold pályájának perturbációja (pályaháborgás) miatt, az újholdak közötti tényleges idő (lunációs idő?) kb. 29,27 és 29,83 nap között van.

Alább olvasható egy lista a különböző csillagászati holdhónapokról.^[2] Ezek hossza nem állandó, ezért megadjuk a változás elsőrendű (lineáris) approximációját, 2000. január 1. 0:00-tól. A 2000 óta eltelt évek számát y-nal jelöltük.

megnevezés	napok száma
sziderikus hónap:	27,321661547 + 0,000000001857·y
tropikus hónap:	27,321582241 + 0,000000001506·y
anomalisztikus hónap:	27,554549878 – 0,000000010390·y
drakonikus hónap:	27,212220817 + 0,000000003833·y
szinodikus hónap:	29,530588853 + 0,000000002162·y

A Julianus-naptár és a Gergely-naptár hónapjai

A Gergely-naptár az azt megelőző Julianus-naptárral megegyezően tizenkét hónapból áll:

sorszám	megnevezés	napok száma	megjegyzés
1	január	31
2	február	28/29	szökőévekben 29 napos (lásd még: február 30.)
3	március	31
4	április	30
5	május	31
6	június	30
7	július	31
8	augusztus	31
9	szeptember	30
10	október	31
11	november	30
12	december	31

A hónapok hosszának a megjegyzésére egy lehetséges módszer, hogy az ember egymás mellé helyezi a két ökölbe szorított kezét, hogy a két mutatóujj érjen össze. Ekkor januárral kezdve a bal kéz kisujjának bütykétől jobbra haladva: bütyök, völgy, bütyök, völgy a hónapokkal együtt. A bütyök 31 napos hónapot jelent, a völgy rövid hónapot.

Másik módszer, hogy begyakoroljuk az „ÁP-JÚN-SZE-NO” szövegsort: a szótagokat kimondva, szótagonként az egyik ökölbe szorított kéz bütykeire a másik kéz mutatóujjával rákoppantunk. Így az ÁP(rilis)-JÚN(ius)-SZE(ptember)-NO(vember) sorozat könnyen megjegyezhető, és könnyen felidézhető. Ezek a 30 napos hónapok. Ha a keresett hónap neve a sorozatban nem szerepel, akkor 31 napos (kivéve a februárt).

Magyar hónapnevek

		(1)	(2)	(3)	(4)	(5)	(6)	(7)
1	I.	január	Boldogasszony hava	télhó	fergeteg hava	medvetor hava		zúzoros
2	II.	február	böjtelő hava	télutó	jégbontó hava	szarvastor hava		enyheges
3	III.	március	böjtmás hava	tavaszelő	kikelet hava	bölénytor hava	fák hava	olvanos
4	IV.	április	Szent György hava	tavaszhó	szelek hava	báránytor hava	rügyezés hava	nyilonos
5	V.	május	pünkösd hava	tavaszutó	ígéret hava	borjútor hava	virágzó élet hava	zöldönös
6	VI.	június	Szent Iván hava	nyárelő	Napisten hava	gödölyetor hava	eper hava	termenes
7	VII.	július	Szent Jakab hava	nyárhó	áldás hava	tehéntor hava	aratás hava	halászonos
8	VIII.	augusztus	Kisasszony hava	nyárutó	új kenyér hava	Aranyasszony hava	bőség hava	hévenes
9	IX.	szeptember	Szent Mihály hava	őszelő	Földanya hava	tigris hava	almaszüret hava	gyümölcsönös
10	X.	október	mindszent hava	őszhó	magvető hava	halak hava	begyűjtés hava	mustonos
11	XI.	november	Szent András hava	őszutó	enyészet hava	disznótor hava		gémberes
12	XII.	december	karácsony hava	télelő	álom hava	Istenfiak hava	tárkányok hava	fagyláros

Megjegyzés: 1: a hónapok mai hivatalos magyar neve, 2, 3: a régi magyar irodalomban és kalendáriumokban használt névváltozatok, 4: az Erdélyben használt régies elnevezések.^[3]
A további oszlopokban szereplő nevek nem voltak használatban: 5, 6: az Arvisura naptárában felbukkanó nevek, de mivel abban a hónapok hossza eltérő a Gergely-naptárétól, és 13 hónapot tartalmaz, így ezek megfeleltetése nem pontos.^[forrás?] 7: a nyelvújítás során Barczafalvi Szabó Dávid által alkotott nevek, a francia forradalmi naptár alapján.^[4]

Lásd még: Napok és hónapok elnevezésének eredete a magyar nyelvben

A zsidó naptár hónapjai

A zsidó naptár hónapjai holdhónapok, tehát újholdtól újholdig tartanak. A hónapok hossza felváltva 29 vagy 30 nap (mivel a holdhónapok 29,5 naposak), az évnek megfelelően. A hónapok nevei babilóniai eredetűek:

héber név	magyar név	angol név	napok száma	megjegyzés
יסן	niszán	Nisan	30
אייר	ijár	Iyar	29
יון	sziván	Sivan	30
תמוז	tamuz	Tammuz	29
אב	áv	Ab	30
לול	elul	Elul	29
שרי	tisri	Tishrei	30
שון	hesván	Cheshvan	29/30	tréfásan nevezik marhesván-nak (מרחשון), Hesván úrnak is
כסלו	kiszlév	Kislev	29/30
טבת	tévét	Tevet	29
שבט	svát	Shevat	30
אדר ראשון	ádár rison	Adar I	30	csak szökőévben
אדר	ádár	Adar	29	ádár neve rendes évben
אדר שני	ádár séni	Adar II	29	ádár neve szökőévben

Az iszlám naptár hónapjai

Az iszlám naptárat leginkább vallási célokra használják, noha Szaúd-Arábiában és néhány más Perzsa-öböl menti országban hivatalos naptárként is funkcionál.

sorszám	megnevezés	röviden	arab írással
1	Muharram al-Haram	Muharram	محرّم
2	Szafar		صفر
3	Rabí al-Avval	Rabí I	ربيع الأول
4	Rabí al-Áhir vagy Rabí asz-Szání	Rabí II	ربيع الآخر أو ربيع الثاني
5	Dzsumáda l-úla	Dzsumáda I	جمادى الأول
6	Dzsumáda l-Áhir vagy Dzsumáda sz-Szání	Dzsumáda II	جمادى الآخر أو جمادى الثاني
7	Radzsab		رجب
8	Saabán		شعبان
9	Ramadán		رمضان
10	Savvál		شوّال
11	Dzú l-Kaada		ذو القعدة
12	Dzú l-Hiddzsat		ذو الحجة

A perzsa naptár hónapjai

A perzsa naptár hivatalos Iránban és Afganisztánban. Hónapjai egybeesnek az állatövi jegyekkel.

sorszám	megnevezés	perzsa írással	ideje	állatövi jegy
1	farvardin	فروردین	március 21. – április 20.	kos
2	ordibehesht	اردیبهشت	április 21. – május 21.	bika
3	khordad	خرداد	május 22. – június 21.	ikrek
4	tir	تیر	június 22. – július 22.	rák
5	mordad	مرداد	július 23. – augusztus 22.	oroszlán
6	shahrivar	شهریور	augusztus 23. – szeptember 22.	szűz
7	mehr	مهر	szeptember 23. – október 22.	mérleg
8	aban	آبان	október 23. – november 21.	skorpió
9	azar	آذر	november 22. – december 21.	nyilas
10	dey	دی	december 22. – január 20.	bak
11	bahman	بهمن	január 21. – február 19.	vízöntő
12	esfand	اسفند	február 20. – március 20.	halak

Jegyzetek

1. szerk.: Marik Miklós: Csillagászat. Budapest: Akadémiai kiadó (1989). ISBN 9630546574
2. ELP2000-85, In: M. Chapront-Touzé, J. Chapront: Lunar Tables and Programs from 4000 B.C. to A.D. 8000, Willmann-Bell, Richmond VA, 1991, ISBN 0-943396-33-6
3. Január – Boldogasszony hava – Télhó – fergeteg hava (Országos Széchényi Könyvtár, Jeles napok – minden hónapról tartalmaz összefoglalót)
4. A legerőszakosabb nyelvújító halála (National Geographic Magazine, 2008. március 20.)

További információk

• Hónapok nevei különböző nyelveken (Omniglot.com)