Hosziosz Lukasz-kolostor
a Világörökség része / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Görögországban található Hosziosz Lukasz-kolostor a közép bizánci építészet egyik legfontosabb fennmaradt alkotása. A korszak másik két jelentős temploma a Daphni-kolostor Athén közelében és a Híosz szigetén fekvő Nea Moni-kolostor. 1990-ben a három épület egyszerre került fel az UNESCO világörökségi listájára.
A Hosziosz Lukasz-kolostor, a Nea Moni-kolostor és a Daphni-kolostor | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Görögország |
Világörökség-azonosító | 537-001 |
Típus | Kulturális |
Kritériumok | I, IV |
Felvétel éve | 1990 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 38° 23′ 41″, k. h. 22° 44′ 48″38.394722222222, 22.746666666667 |
E történelmi és művészettörténeti szempontból is jelentős épületegyüttes eredete a mai napig nem tisztázott. Nem Lukács evangélistának, hanem egy szintén Lukács nevű, a 10. században élt helyi szentnek ajánlották. A régészeti feltárások során kiderült, hogy a három nagy épület, az Istenanyának szentelt, azaz Theotokiosz-templom, a Katholikon és az ebédlő közül a két főépület valószínűleg a kezdeti a harmadik pedig a közvetlenül az utána következő korban épült. Egyes vélemények szerint a Theotokosz-templom a 10. századra datálható Szent Borbála-templommal azonosítható, amit a szent alapított,[1] míg a Katholikon a 11. század elején válthatta fel a sírja fölé emelt kereszt alakú épületet. A két nagy épülettől délre helyezkedik el a monumentális ebédlő, egy egyhajós, apszissal záródó épület.
A templombelső díszítése magas művészi színvonalat képvisel. A nemrég elvégzett restaurálási munkáknak köszönhetően a mozaikciklus régi fényében tündököl. Ezek a képek a közép-bizánci mozaikművészet egyik legkiemelkedőbb alkotásai. A mozaikok a képrombolás után elterjedt elrendezést követik. Az apszisban látható a trónon ülő Mária a Gyermekkel. A három sarokkupoladobon kapott helyet az Angyali üdvözlet, a Jézus Bemutatása a templomban és a Megkeresztelés. A kupolában és a kupoladobon a Pantokrátort és az angyalokat ábrázoló mozaikok elpusztultak, ezeket a 19. században freskókkal helyettesítették. A narthexben látható a Lábmosás, a Megfeszítés, a Feltámadás, Tamás hitetlenkedése, valamint Krisztus monumentális büsztje. Ez utóbbi ábrázolások szépsége szimmetriájukban és időnként eltúlzott arányaikban rejlik.
A mozaikképeken összesen 9 jelenetet és 150 szentet ábrázoltak.[2] A rajtuk dolgozó művészek olyan magas színvonalon dolgoztak, hogy feltételezhetően Konstantinápolyban tanultak.[3]