Hanság
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Hanság (németül Waasen vagy Wasen) a Fertő tó medencéjének folytatása keleti irányban a Duna és a Rába hordalékkúpjai között. Természetes folytatása a Fertőzug (Seewinkel) Ausztria Burgenland tartományának területén.
Hanság | |
Az Osli-Hany | |
Elhelyezkedés | Kisalföld, Győri-medence |
Besorolás | kistáj |
Fontosabb települések | Bősárkány, Pusztasomorja-Jánossomorja, Fertőd, Agyagosszergény, Osli, Rábcakapi, Fehértó, Győrsövényház, Lébény |
Földrajzi adatok | |
Terület | 564 km² |
Időzóna | CET (UTC+1) |
Térkép | |
Pozíció Magyarország térképén | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 44′ 45″, k. h. 17° 04′ 60″47.7458, 17.0833 |
Hossza 55 km, szélessége 17,5 km. 98 000 katasztrális holdnyi területe a nyugati nagyobb és a keleti kisebb medencére oszlik. Alapja a pleisztocén kori homokos folyókavics. A tőzeges, mocsaras felszínből 52 kavics- és homoksziget (gorond) áll ki. Mélysége 1-1,5 méter. A lecsapolás előtt sok nyíltvize, tava volt. Táplálói: az Ikva, a Rábca (Répce). Fővízlevezető csatornája a Fertő-csatorna. Lecsapolása és szabályozása már a 18. században megkezdődött.
A 19. század elején a Monumenta Hungarica második kötetében a Hanságot úgy jellemezték, mint ahol csak savanyú sás és nád létezik, és „az egész kaszálót inkább csupa zsombékokból öszveállott úszó földnek mondanád, mint rétnek”. A Hanságban járó szekerek alatt megsüllyed a talaj („mintha hintázna rajta az ember s meg meg felemelkedik a szekér után”). A szomjas munkás pedig egy kilyukasztott hosszú nádszállal tiszta vizet ihat.