Gyurcsány Ferenc
(1961) magyar politikus, közgazdász, pedagógus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Gyurcsány Ferenc (Pápa, 1961. június 4. –) magyar politikus és üzletember. 2004. szeptember 29-étől 2009. április 14-éig a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, 2006-tól országgyűlési képviselő, 2007-től 2009-ig a Magyar Szocialista Párt, 2010-től pedig pártja Demokratikus Koalíció Platformjának,[4] majd az abból vezetésével 2011-ben alakult Demokratikus Koalíció pártnak az elnöke[5] és frakcióvezetője.
Gyurcsány Ferenc | |
2014-ben | |
Született | 1961. június 4. (63 éves) Pápa |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Dobrev Klára (1995–) |
Gyermekei | öt gyermek |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | Katolikus Izabella-rend nagykeresztje (2007)[1] |
A harmadik magyar köztársaság 6. miniszterelnöke | |
Hivatali idő 2004. szeptember 29. – 2009. április 14. | |
Köztársasági elnök |
|
Előd | Medgyessy Péter |
Utód | Bajnai Gordon |
A harmadik magyar köztársaság gyermek-, ifjúsági és sportminisztere | |
Hivatali idő 2003. május 19. – 2004. október 4. | |
Miniszterelnök | Medgyessy Péter |
Előd | Jánosi György |
Utód | Göncz Kinga (Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterként) |
A Magyar Szocialista Párt 5. elnöke | |
Hivatali idő 2007. február 24. – 2009. április 5. | |
Előd | Hiller István |
Utód | Lendvai Ildikó |
A Demokratikus Koalíció 1. elnöke | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2011. október 22. | |
Politikai pályafutása | |
Párt | |
Választókerület | országos lista (2006–) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurcsány Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Politikai pályafutását az 1980-as években a KISZ-ben kezdte, ahol a Központi Bizottság titkári posztjáig emelkedett, majd a 90-es években üzleti tevékenységet folytatott. 2000-ben belépett az MSZP-be, 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt.
2004-ben, a kormányzati ciklus közepén váltotta Medgyessy Pétert a miniszterelnöki székben. A 2006-os választáson pártja az SZDSZ-szel közösen ismét többséget szerzett, így újból miniszterelnökké választották. A rendszerváltás óta ő volt az első, aki hivatalban lévő miniszterelnökként választást nyert.
2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt elmondott beszéde, melyben nyíltan és trágár módon beszélt többek között politikai hazugságokról és a választók elől eltitkolt tényekről. A beszéd kiszivárogtatása állandósuló tüntetésekhez vezetett. Az események miatt az ellenzék a miniszterelnök lemondását követelte. Gyurcsány ettől kezdve a rendszerváltás óta mért közvélemény-kutatások alapján[6] a legnépszerűtlenebb magyar kormányfővé vált.[7][8]
2009. március 21-én bejelentett távozási szándékát követően április 14-én konstruktív bizalmatlansági indítvány útján Bajnai Gordont választották helyette miniszterelnökké.[9][10] Március 28-án a pártelnökségről való lemondását is bejelentette, utóda Lendvai Ildikó lett.[11] Ezután az MSZP-hez köthető Táncsics Alapítvány kuratóriumának elnöke lett. A 2010-es választáson az MSZP országos listájának 4. helyéről került a parlamentbe.
Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta. 2010. október 22-én életre hívta az MSZP-n belüli Demokratikus Koalíció Platformot, majd erre építve 2011. október 22-én megalapította a Demokratikus Koalíció pártot,[2] melyhez vele együtt tíz képviselő csatlakozott a parlamentben, akik kiléptek az MSZP frakciójából. Önálló képviselőcsoportot terveztek létrehozni, amit azonban az új házszabály megakadályozott, Gyurcsány így a DK elnökeként és független országgyűlési képviselőként folytatta a politizálást.[12]
2012 áprilisában a Hír TV plágium gyanúját fogalmazta meg vele szemben az egyetemi szakdolgozata kapcsán.[13] A plágiumot azonban nem lehetett bizonyítani vagy cáfolni, mivel ehhez nem álltak rendelkezésre egyértelmű bizonyítékok, [14] és a szakdolgozat minden példánya eltűnt.[15]