Greenwichi délkör
A greenwichi brit Királyi Obszervatóriumon áthaladó hosszúsági kör, amelyet az 1884-es washingtoni Nemzetközi Meridián Konferencia egyetlen, egységes kezdő hosszúsági körként határozott meg; értéke 0°. / From Wikipedia, the free encyclopedia
A greenwichi délkör (nevezik greenwichi kezdődélkörnek, illetve greenwichi kezdőmeridiánnak is) a Greenwichi Királyi Obszervatóriumon áthaladó hosszúsági kör, amelyet 1884-ben a washingtoni Nemzetközi Meridián Konferencia egyetlen egységes kezdő hosszúsági körként határozott meg, hozzá kötve egyben viszonyítási alapnak a greenwichi középidőt (GMT). Használata a 20. században az egész világon általánossá vált.
Ez a szócikk a Föld egyik vonatkoztatási hosszúsági körével foglalkozik. Az égitestek kezdődélköreinek általános elgondolásáról, történelmi áttekintéséről lásd a kezdő hosszúsági kör szócikket! |
A greenwichi délkör értéke 0°, a hosszúsági köröket tőle két irányban indulva 180 fokig számítják, keletre pozitív, nyugatra negatív előjellel. A vele szemben lévő 180°-os hosszúsági körrel együtt egy főkört alkot, amely keleti és nyugati félgömbre osztja a Földet.
A délkör elnevezés onnan ered, hogy e hosszúsági kör mentén mindenütt egyszerre van dél. Jelölésére hosszú időn át egy sárgaréz csíkot használtak a csillagvizsgáló udvarán, amit 10 cm széles rozsdamentes acélszalagra cseréltek. 1999. december 16. óta a 0. hosszúsági kört egy észak felé irányuló erős, zöld lézersugár is jelzi.
A modern geodéziai referencia rendszerek, mint például a WGS geodéziai világrendszer[1] és a Nemzetközi Földi Vonatkoztatási Keret[2] létrehozásával a greenwichi kezdődélkör jelentősége csökkent. A műholdas rendszerek (például a GPS) a Nemzetközi Földforgás és Vonatkoztatási Rendszerek Szolgálat[3] által 1999-ben rögzített kezdő hosszúsági kört, az IERS vonatkoztatási meridiánt[4] más néven nemzetközi vonatkoztatási meridiánt (IRM) használják. Ez az Airy által kijelölt kezdődélkörtől 5,31 szögmásodperccel, azaz 102,5 méterrel (336,3 láb) keletre található.