Fejér Lipót, eredeti nevén Weisz Lipót (1900-ig) (Pécs, 1880. február 9. – Budapest, 1959. október 15.[1]) magyar matematikus, az MTA tagja.
| Fejér Lipót | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1880. február 9. Pécs |
| Elhunyt | 1959. október 15. (79 évesen) Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | magyar |
| Iskolái |
|
| Pályafutása | |
| Kutatási terület | a Fourier-sorok elmélete, interpoláció- és függvényelmélet |
| Munkahelyek | |
| Ferenc József Tudományegyetem | tanár (1905–1911) |
| Budapesti Tudományegyetemen | tanár (1911–1959) |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
| Akadémiai tagság | MTA (levelező: 1908, rendes: 1930) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fejér Lipót témájú médiaállományokat. | |
Élete
Pécsett, a Szent Mór utca 3. alatti lakásban született. Apja Weisz Samu, anyja Goldberger Viktória.[2] A pécsi főreálba járt, ám rosszul teljesített, (a matematika volt leggyengébb tantárgya,) így mikor a felfogadott korrepetitor sem tudott segíteni, apja kivette az iskolából. Ekkor apja üzletében segédkezett. Később mégis folytatta tanulmányait a főreálban, ahol Maksay Zsigmond lett matematikatanára. Maksay nemcsak megszerettette Fejérrel a matematikát, hanem ápolta addig szunnyadó tehetségét is. Ösztönzésére (14 évesen) rendszeres olvasója és feladatmegoldója lett a KöMaL-nak. A lap szerkesztője, Rátz László többször jelezte: „Weisz Lipót megint nagyon szép megoldást küldött.”
1897-ben érettségizett, majd apja nyomására – aki azt szerette volna, hogy Fejérből mérnök legyen, mivel úgy meg tud élni – beiratkozott a Magyar Királyi József Műegyetemre. Itt Kürschák József és Kőnig Gyula előadásait hallgatta. Fél év múlva átiratkozott az egyetem ún. Egyetemes Szakosztályába, ahol matematika-fizika szakos középiskolai tanárképzés folyt. Innen hamarosan a Pázmány Péter Tudományegyetem tanárképző szakára ment át, ahol Eötvös Loránd és Beke Manó voltak tanárai. Harmadik egyetemi évét már Berlinben töltötte, ahol Hermann Amandus Schwarz volt mestere. Schwarz az egyik előadásában azzal az elemi tétellel foglalkozott, miszerint adott hegyesszögű háromszögbe berajzolt háromszögek közül a talpponti háromszög a legkisebb kerületű és ezt a bizonyítást 6 tükrözéssel végezte. Az előadás végén Fejér megmutatta professzorának, hogy ez a bizonyítás 2 tükrözéssel is elérhető. Ugyancsak Schwarz előadásain ismerkedett meg a Fourier-sorok problémájával. Professzora szerint ez megoldhatatlan, ám Fejér nem így gondolta. 1900-ban a Francia Tudományos Akadémia lapjában, a Comptes Rendus-ben tette közé a Fourier-sorok lezártnak hitt elméletének továbbfejlesztéséről, új összegzési eljárásáról szóló tanulmányát (lásd Fejér-tétel). Ez alapozta meg nemzetközi hírnevét, s Henri Poincaré ekkor figyelt fel rá. Valamikor 1900 körül a nevét Fejér Lipótra változtatta. 1902-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a Fourier-sorok dolgozatával.
Ezután Göttingenbe ment, ahol David Hilbert előadásait hallgatta. Hazatért, s itthon a Pázmány Péter Tudományegyetemen kapott munkát, mint repetitor (gyakorlatvezető). Fizetést viszont – mivel ez a munka nem számított rendes állásnak – nem kapott, így elfogadta Farkas Gyula, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem matematikus professzorának felkérését. Kolozsváron az egyetem magántanára, majd 1906-ban adjunktusa lett.
Bár 1911-ben a kolozsvári egyetem rendes tanárává választotta, mégis, még ebben az évben elfogadta kinevezését a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol az egyik Matematikai Tanszék professzora lett. Sokan ellenezték ezt zsidó származása miatt, de végül Eötvös Loránd közbenjárására elfogadták.[3] Fejér élete végéig a budapesti egyetemen tanított, s olyan kiválóságok voltak tanítványai mint Neumann János, Pólya György, Erdős Pál, Turán Pál, Rényi Alfréd, Kalmár László, Riesz Marcell (Riesz Frigyes szintén matematikus testvére) és Lánczos Kornél.
Számos hazai (Corvin-koszorú, majd Kossuth-díj, 1948) és nemzetközi díjat, valamint elismerést kapott. 1933-ban a 4 legkiválóbb európai tudós egyikeként meghívták a chicagói világkiállításra. A világkiállítás után 15 amerikai egyetemen tartott nagy sikerű előadás-sorozatot.
1940-es években számos külföldi állásajánlatot kapott, mivel ki akarták menteni az egyre fenyegetőbb hazai politikai viszonyok közül. Ő azonban még ekkor is ragaszkodott szülőhazájához. Ám a nyilas hatalomátvétel (1944. október 16.) után katedrájától megfosztották, kényszernyugdíjazták, mint a nemzettől idegen elemet. A budapesti gettóba kellett volna vonulnia, de a Vöröskereszt védett Tátra utcai házába be tudta zsúfolni. Ez a védettség nem jelenthetett sokat, mivel 1944 karácsonyán, a ház többi lakójával együtt, Fejér Lipótot is besorolták az egyik Duna-parti kivégzésre vezényelt csoportba, de végül is őt egy honvédtiszt kimentette e menetből. Az átélt borzalmak csak ártottak neki. Szellemi képességei saját bevallása szerint romlottak, házát lebombázták, mindene odaveszett. Régi barátai, korábbi tanítványai segítették pénzadományokkal és élelmiszercsomagokkal. Mikor 1950-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tiszteletbeli doktorrá avatták, a következőket mondta: „Nagyrészt tanítványaimnak köszönhetem, hogy el nem pusztultam”.
1959. október 15-én hunyt el Budapesten. Halála után Turán Pál két vaskos kötetben tette közzé életművét.
„Kívülállónak nem lehet elmondani, hogy milyen volt Fejér Lipót. Óriás volt. Földöntúli vigasztalás a puszta lénye. Aki nem ismerte, az valamit nem tud a világról, és sohasem fogja megtudni.” (Ottlik Géza)
Munkássága
Munkássága a matematika számos területén meghatározó jelentőségű. Kutatásának fő területei: a Fourier-sorok elmélete, az interpoláció- és a függvényelmélet. A Fourier-sorok analízisén kívül jelentős eredményeket ért el a konstruktív függvénytanban (Fejér-interpoláció és mechanikus kvadratúra) és a komplex függvénytanban. A róla elnevezett Fejér-tétel a Fourier-sorok összegezhetőségére vonatkozik. Riesz Frigyessel kidolgozta a konform leképzések alaptételének legrövidebb bizonyítását. Körülötte alakult ki a világhírű Fejér-iskola (Csillag Pál, Egerváry Jenő, Erdős Pál, Fekete Mihály, Kalmár László, Lukács Ferenc, Pólya György, Riesz Marcell, Szász Ottó, Szegő Gábor, Szidon Simon, Turán Pál).
Főbb munkái
- Sur les fonctions bornées et integrables. Comptes-Rendus des l'Académie des Sciences, 1900
- Vizsgálatok a Fourier-féle sorok köréből. Mat. és Term. tud. Ért., 1902
- A folytonos függvények Fourier-féle sorának singularitásairól. Budapest : Franklin, 1910
- Hatványsorok többszörösen monoton együtthatósorozattal. Budapest : Franklin, 1936 (Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Értesítőjéből)
- Approximáció interpoláció útján. Budapest, Akadémiai Ny., 1953 (Approximation durch Interpolation Klny. az Első Magyar Matematikai Kongresszus közleményeiből)
- Összegyűjtött munkái. Sajtó alá rend. és jegyz. ell. Turán Pál, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970. 2 db
- Kiváló tisztelettel. Fejér Lipót és a Riesz testvérek levelezése magyar matematikusokkal; összeáll. Szabó Péter Gábor; MATI, Bp.–Piliscsaba, 2011 (Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára)
Díjai, kitüntetései
- MTA Marczibányi-jutalma (1911)[1]
- MTA Marczibányi-nagyjutalma (1918)[1]
- Corvin-koszorú (1930)[1]
- Kossuth-díj (1948)[1]
Források
- Tandori Károly: Fejér Lipót.[4] Magyar tudomány, 1980/4. sz. 271–277. pp.
- Sain Márton: Fejér Lipót. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 285-287. o. ISBN 963-85433-5-3
- Garay Barnabás, Hatvani László, Kolumbán József: Fejér Lipót 100 éve habilitált Kolozsváron stabilitáselméletből, Alkalmazott Matematikai Lapok, 23, 1 (2006) pp. 163–189.
Kerepesi temető: 34/2-1-5.
Jegyzetek
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
