az Európai Tanács és az Európai Unió zászlaja From Wikipedia, the free encyclopedia
Az európai zászló (franciául: Le drapeau européen ) kék (Dark Powder Blue) háttéren tizenkét ötágú aranysárga (Tangerine Yellow) színű[2] csillag alkotta körből áll. A zászló hossza a magasságának másfélszerese. A csillagok az európai népek közötti egység, szolidaritás és harmónia eszményét jelképezik.[3] Az Európai Unió hivatalos kiadványában nem szabványokra, hanem kereskedelmi meghatározásra (Pantone) épülő módon azonosítja az embléma két színét, a kék a Reflex Blue, a sárga: a Process Yellow. Az emblémát bármely természetes vagy jogi személy használhatja meghatározott felhasználási feltételek mellett.[4]
A kezdetektől fogva arra volt szánva a zászló, hogy az európai integrációra törekvő helyi szervezetek is használják majd. 1986. május 26-án az Európai Gazdasági Közösség is elfogadta a zászlót. Első alkalommal az Európai Közösség brüsszeli székháza előtt, 1986. május 29-én vonták fel az árbócra. Később az 1990-es években a maastrichti szerződéssel megalakuló Európai Unió is elfogadta a szimbólumot. Ettől kezdve a zászló használatát az Európa Tanács és az Európai Unió közösen szabályozza. A szimbólum megjelenik az euró bankjegyek grafikáin is, a csillagok külön az érméken is szerepelnek. Habár a zászlót leginkább az Európai Unióval hozzák összefüggésbe eredetileg a létrehozója, az Európa Tanács használta. Napjainkban már Európa jelképének tartják. A zászlón szereplő 12 csillag száma változatlan, mivel ez a szám a tökéletesség és az egység szimbóluma (tizenkét apostol, Jákob 12 fia, Hercules 12 feladata, 12 hónap).[5]
A zászlót Paul Lévy[7] alapötlete nyomán [8], Arsène Heitz strasbourgi művész tervezte, aki az akkori Európa Tanács munkatársa volt.[9][10][11][12] Az Európa Tanács a zászló tervét, Európa jelképeként, 1955. december 8-án Gerard Slevin írországi főheraldikus szakértő javaslatára fogadta el.
1953-ban az Európa Tanácsnak 15 tagja volt, ekkor felmerült, hogy a zászlót megváltoztatják, és minden tagot egy-egy csillag képvisel, a jövőben pedig nem változtatnak ezen. Ezt az NSZK ellenezte, mivel az egyik tag a vitatott jogállású Saar-vidék volt, és ha külön csillagot kap, az azt sugallta volna, hogy független állam. Franciaország ugyanerre az alapra helyezte ellenvetését a tizennégy csillagos zászló ellen, ami azt jelentette volna, hogy a Saar-vidék az akkori Nyugat-Németország része. A tizenhármat hagyományosan szerencsétlen számnak tekintették, ezenkívül az Egyesült Államok legkorábbi zászlóján is tizenhárom csillag volt.[13]
A zászló elfogadásának 20. jubileuma alkalmából bélyegen is megjelent a szimbólum.[14] 2015-ben a 30 éves Európai Uniót jelképező lobogó grafikájával díszített emlékérmet bocsátottak ki, az érmén 12 csillag látható, amelyek emberi alakokká változva jelképezik Európa újjászületését.[15]
2017-ben az európai zászló eltávolítását követelte Jean-Luc Mélenchon francia baloldali politikus a francia nemzetgyűlésből, ellentmondást látva abban, hogy ha francia nemzetgyűlés nemzeti, akkor miért van egy nemzetek feletti zászló az üléstermében.[16] 2019-ben Emmanuel Macron kormánya jóváhagyta azt az oktatási reformcsomagot, amely azt tartalmazta, hogy az Európai Unió zászlaját is ki kell tenni a francia lobogó mellé az iskolákban.[17]
1950. május 9-én Robert Schuman bejelentette[18] egy „európai szövetség” létrehozásának tervét, amely megváltoztatta Európát és az egész világot. Az Európa Tanács 1950. augusztus 18-án először vitatta meg a már megépített Európa szimbólumának létrehozását. Strasbourgban szenvedélyes viták zajlottak, hogy létrehozzanak egy olyan szimbólumot, amely transznacionális, meghaladja a saját korát és amelyben minden európai ember felismerheti magát. A tervezőknek kerülni kellett bármely nemzeti zászlóval, különösen a csillagokkal és csíkokkal való hasonlóságot.[19] A zászló-vita öt évig tartott, mert 101 különböző minta volt,[20] majd sok-sok vita után a tizenkét csillag szimbólumot fogadták el, mint minden politikai jelentéstől független számot. A zászló európai uniós jelképpé emelkedett.
1955. október 25-én az Európa Tanács a 88. ajánlás alapján úgy határozott, hogy jelképeként egy azúrkék emblémát fogad el.
1985. június 28-29-én hagyta jóvá az Európa Tanács, az európai népek közötti ideális egység szimbólumaként az európai zászlót, amelyet a közösségi intézmények hasznának.[23] Minden, eurózóna tagállam 2012. júniustól kezdve évente két emlékérmét verethet. Törvényes fizetőeszközként csak 2 eurós (€2) érmék használhatók és a kibocsátható érme darabszáma is korlátozott. Az érmén kötelező feltüntetnie körben az európai zászló motívumát, a tizenkét csillagot, a kibocsátás évét és az ország nevét.[24]
A teljesség és tökéletesség szimbóluma az európai kultúrában mindenütt jelen van:[25][26]
Attól kezdve, hogy 1950-ben az Európa Tanács pályázatot hirdetett egy zászló megtervezésére, amely a kontinens jelképe lehet,[30] a szimbólum inspirációja folyamatos vita tárgyát képezi.[31] Feltevések egész sora szerint a 12-es számnak a tökéletességet és egységet szimbolizáló jelentésén túl, további jelentése is van. 1953-ban 15 nemzet vett részt a zászlót létrehozó Európa Tanácsban, 1955-ben mégis egy tizenkét csillagos motívumú zászló tervét fogadták el. 2017-ben Jean-Luc Mélenchon francia politikus úgy nyilatkozott, mivel Arsene Heitz, buzgó katolikusként lett az európai szimbólum létrehozója, ezért egy trójai falóban megbújt személyt jelent, senkinek sincs joga a Francia Köztársaságra kényszeríteni az európai zászló vallási jelképét.[32][33] Ez értetlenkedést szült sokakban és különféle feltételezések születtek. A francia Le Monde cikke megállapította: mivel Törökország, az Európa Tanács tagja, elutasította a vallási szimbólumokat viszont beleegyezett a csillagok szerepeltetésébe, túlzottnak tűnhet az, ha az európai zászlót "vallási emblémának" minősíti valaki,[34] valószínűleg csak azért, mert az EU embléma ábrája rendkívül hasonlít Szűz Mária tizenkét csillagból álló koronájához,[35] ami gyakran előfordul a római katolikus egyházi művészetben és a keresztény ikonográfiában, mint például a „La médaille miraculeuse” ábráján.[36] vagy a megkoronázott Mária szobrokon is. Az ortodox keleti egyházakban és a római katolikus egyházban kivételes tisztelet (hüperdúlia) illeti meg Szűz Máriát.[34] Ez a tény, azt a feltevést sugallta, hogy a zászló része egy összeesküvés-elméletnek, melynek célja a római katolikus egyház hatalmának növelése vagy a Német-római Birodalom újjáélesztése. Néhány vallásos szervezet ennek az ellenkezőjéről van meggyőződve, és úgy vélik, a csillagok a babiloni mítoszban szereplő Mennyek Királynőjét jelképezik, és arra utalnak, az EU vezetőségére jelentős hatással van egy egyházellenes mozgalom. A legtöbb hatóság az efféle feltevéseket kitalációnak tartja.[37][38]
Az egyesek által a zászló tervezőjének tartott Arsène Heitz a tervezés fázisában nem fedte fel a szimbólum bibliai eredetét, csak később nyilatkozta azt,[39] hogy neki a Bibliából ismert Jelenések könyve egyik utalása adta az ihletet[40] és akkoriban olvasott a párizsi Rue du Bac kápolnában 1860-ban történt Mária jelenésről és a csodálatos éremről is,[41] amelynek az egyik oldalán a körben elhelyezkedő tizenkét ötágú csillag az Újszövetség tizenkét apostolát szimbolizálja.[42][43] Paul Lévy egy nyilatkozatában úgy emlékezett, hogy a zászló ötletét az ihlette, hogy elsétált a Szent Szűz Mária-szobor mellett Strasbourgban. A zászló alkotói, Lévy és Heitz egyaránt hívő katolikusok voltak, azonban a szekuláris elvek miatt természetesen el kellett kerülniük a tizenkét csillag és a kék háttér vallási jelentőségét.[20] Arsène Heitz 1987-ben a zászló megtervezésében játszott szerepéről nyilatkozva azt mondta, hogy „Európa zászlaja a Szűzanya zászlaja”.[44] Ezért, van aki szerint az EU zászlaja Szűz Mária hagyományos katolikus szimbólumát ábrázolja, de mivel a kereszt jele és a Szűz alakja is el van hagyva, megfelel az európai protestáns, zsidó vallású és a muzulmán vallású polgárok számára is Európa szimbólumaként.[45] A Szűz képein a 12 csillagból álló koszorú a mindenség királynőjeként tisztelt alakjának méltóságára utal. A Koszorú csillag magyar csillagmondája Szűz Mária eljegyzésének történetéhez kapcsolódik. A középkori reneszánsz festők a legdrágább festéket, az ultramarinkéket csak Szűz Mária ruhájához használták.[46] A kék régebben a keresztény kultúrkörben az ördög színe volt, így ugyanaz a szín két, egymással teljesen ellentétes jelentésű fogalomhoz tartozhatott.[47]
A zászló hasonlít a Nemzetközi Páneurópa Unió szervezet zászlójára, amelynek célja a keresztény Európa egysége és amelyet a 20. század első felében alapítottak az európai egység és az európai föderalizmus propagálására. 1955-ben az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának tagjai egy híján a páneurópai zászlóra szavaztak, Törökország szavazata elegendő volt a vétóhoz, a hivatkozási alap pedig a zászlóban megjelenő kereszttel szembeni török ellenérzés volt.[23][48] A szervezet elnöke sokáig Habsburg Ottó volt, annak a családnak a feje, amelyikből 12 Habsburg császár származott. A történészek szerint Európa a több évezredes görög-római és a zsidó-keresztény értékekre épül és két legfontosabb tartópillére a klasszikus antikvitás és a kereszténység.[49] A különféle kultúrájú országok történelmileg eltérő víziókat kínálnak a kontinens jövőjéről.
|
Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett. „A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.) Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé! |
A szimbólum kialakulásának mérföldkövei
Év | Esemény |
---|---|
1949 | A második világháború következményeként megalakul az Európa Tanács. |
1955 |
Az Európa Tanács megalkotja szimbólumait, a zászlaját és az Európa Himnuszt az európai egység és békés felemelkedés jelképeként |
1957 | A Római szerződéssel megalakul az Európai Gazdasági Közösség, alapító tagjai: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország – „a Hatok”. |
1967 | Az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia Közösség (alapítva 1957-ben) és az Európai Szén- és Acélközösség (alapítva 1951-ben) egyesítéséből megalakul az Európai Közösség. |
1973 | Az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozik a Közösséghez, megalkotva a „Kilencek”-et. (Norvégia nem kíván csatlakozni.) |
1981 | Görögország belép a Közösségbe. |
1986 | Portugália és Spanyolország is csatlakozik, velük a tagok száma tizenkettőre emelkedik. |
1986 |
Az Európa Tanács engedélyével az Európai Közösség sajátjának fogadja el az európai zászlót. |
1992 | A maastrichti szerződés létrejötte. Az európai zászló és embléma szimbolizálja a maastrichti szerződés életbelépése után az Európai Uniót. Így az Európai Bizottság és az Európa Tanács felelősségi körébe tartozik, hogy mindennemű alkalmazása és használata során intézkedjen a velük kapcsolatos visszaélések megakadályozására.[50] |
1993 | Ratifikálják a maastrichti szerződést. Befejeződik az európai közös piac kialakulása, létrejön az Európai Unió. |
1995 | Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az Unióhoz, melynek így tizenöt tagállama van. (Norvégia másodszor is a csatlakozás ellen dönt). |
2004 | A Nizzai szerződés értelmében Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia belép az Unióba, melynek így 25 tagállama lett. |
2007 | Románia, és Bulgária csatlakozik az Unióhoz, melynek így 27 tagállama lett. |
2009 | A lisszaboni szerződés hatályba lépése. |
2013 | Horvátország is csatlakozik az Unióhoz, melynek így 28 tagállama van. |
2020 | Az Egyesült Királyság kilép az Unióból (Brexit), melynek így 27 tagállama lesz |
Az EU zászlajának használatáról az EU-csatlakozási törvény[51] 139. §-a rendelkezik. Eszerint minden középületre ki kell tűzni az EU-zászlót is, amelyen a magyar zászló lobog, kivéve a magyar parlamentet és a magyar állam vagy helyi önkormányzat által alapított közintézményeket, bár ez utóbbiakra az alapító előírhatja a zászló használatának kötelezettségét.
2013. február 15-ig a parlamenten is lobogott az EU-zászló, bár jogszabály ezt nem tette kötelezővé. Ezen a napon azonban Kövér László házelnök úgy rendelkezett, hogy az EU-zászló helyére a nemzeti szolidaritás jeleként a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának plenáris ülése alkalmából a székelység egyik szimbóluma a székely zászló kerüljön. A képviselői irodaház homlokzatán az EU-zászló korábbi helyére jelenleg[52] a magyar zászló van kitűzve, amely a magyar államot szimbolizálja.
Miután 2001 májusában aláírták a nizzai szerződést, ami Brüsszelt tette meg az Európai Unió fővárosává, az Európai Bizottság akkori elnöke, Romano Prodi és Guy Verhofstadt a belga miniszterelnök, aki később a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) frakcióvezetője lett, meghívták Rem Koolhaas tervezőt, hogy megbeszéljék a fővárosra vonatkozó követelményeket.
A megbeszélések során Koolhaas és munkatársai felvetették egy vizuális nyelv kifejlesztését. Ebből az ötletből egész sorozat rajz és vázlat született, köztük a „vonalkód”, ami egy új, színes jelképben próbálja egyesíteni az EU-tagállamok zászlóit.[54][55]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.