Cseh–Morva Protektorátus
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Cseh–Morva Protektorátus, korabeli megnevezéssel Cseh-Morva Védnökség[1] (csehül Protektorát Čechy a Morava, németül Reichsprotektorat Böhmen und Mähren) a Harmadik Birodalom által korábban már megszállt nyugat-csehszlovákiai területeken 1939. március 15-én létrehozott protektorátus. A protektorátus félgyarmati helyzetbe süllyesztette Csehországot. A volt köztársasági elnök, Emil Hácha ugyan a helyén maradt, de az igazi hatalmat a Führer által kinevezett kormányzók (helytartók) gyakorolták.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Cseh–Morva Protektorátus | |||||
A náci Németország protektorátusa | |||||
1939. március 15. – 1945. május 8. | |||||
| |||||
A Cseh–Morva Protektorátus | |||||
Nemzeti himnusz: Kde domov můj / Wo meine Heimat ist ("Hol van hazám?") | |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa | Prága | ||||
Hivatalos nyelvek | cseh • német | ||||
Államvallás | római katolikus egyház | ||||
Kormányzat | |||||
Államforma | náci egypártrendszer totalitárius diktatúra alatt | ||||
Kormányzó | Konstantin von Neurath (első) Wilhelm Frick (utolsó) | ||||
Elnök | Emil Hácha | ||||
Miniszterelnök | Rudolf Beran (első) Richard Bienert (utolsó) | ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseh–Morva Protektorátus témájú médiaállományokat. |
A német kormányzat betiltott minden náciellenes sajtót és szervezetet. A németekkel szimpatizáló csehek a Vlajka nevű szervezetbe tömörültek. Mindennapossá vált a rendőri és politikai terror. Munkatáborok jöttek létre, pl. Theresienstadt. A cseh gazdaságot a német hadiipar számára alakították át. Üldözték a nemzeti érzelmű értelmiséget: 1939. november 17-én bezárták az összes cseh egyetemet és főiskolát. A leghírhedtebb kormányzó Reinhard Heydrich volt (SS-helyettes), aki 1942-ben az Antropoid hadművelet során merénylet áldozata lett. A németek bosszúból két cseh falut kiirtottak (Ležáky, Lidice). A cseh és morva területeket 1945-ben délről az angolszász erők, keletről és északról pedig a román és szovjet hadsereg szabadította föl. Prága 1945. május 9-én szabadult föl.