Tukumáni amazon

A tukumáni amazon (Amazona tucumana) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.^[1][2][3]

Tukumáni amazon
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes) Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea) Család: Papagájfélék (Psittacidae) Alcsalád: Araformák (Arinae) Nem: Amazon (Amazona) Faj: A. tucumana
Tudományos név
Amazona tucumana (Cabanis, 1885)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tukumáni amazon témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tukumáni amazon témájú kategóriát.

Rendszerezésük

A fajt Jean Cabanis német ornitológus írta le 1885-ben, a Chrysotis nembe Chrysotis tucumana néven.^[4]

Előfordulása

Az Andok keleti lejtőin, Bolívia délkeleti és Argentína északi részén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Nyaranta 1000 és 2000 méter közötti magasságokban él, telente levonul a védettebb völgyekbe.^[5]

Megjelenése

Testhossza 31 centiméter, testtömege 250–280 gramm.^[6] Tollazata zöld színű, jól látható fekete szegélyezettséggel. Homloka és feje tetejének elülső része vörös, combja narancssárga. Szárnyának kézevező tollai vörösek. Fehér gyűrűje van.

Életmódja

Tápláléka magvakból áll, de fogyaszt gyümölcsöt, bogyókat, diót, virágokat és rügyeket is.

Szaporodása

Költésideje októbertől februárig tart. Fészekalja 3-4 db tojásból áll, melyen átlag 27 napig kotlik. A fiak 53 naposan válnak röpképessé és még 3-4 hónap mire önállóvá válnak.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe nem nagy, egyedszáma 6000-15000 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.^[5]