repülő

匈牙利語

詞源

源自 repül (“飛行，飄浮”) +‎ -ő (現在分詞後綴)。

發音

• 國際音標^(幫助)：[ˈrɛpyløː]
• 斷字：re‧pü‧lő
• 韻部：-løː

分詞

repülő

1. repül 的现在分詞：飛行的；空中的

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：前圓唇)
	單數	複數
主格	repülő	repülők
賓格	repülőt	repülőket
與格	repülőnek	repülőknek
工具格	repülővel	repülőkkel
因果格	repülőért	repülőkért
轉移格	repülővé	repülőkké
到格	repülőig	repülőkig
樣格-形式	repülőként	repülőkként
樣格-情態	—	—
內格	repülőben	repülőkben
頂格	repülőn	repülőkön
接格	repülőnél	repülőknél
入格	repülőbe	repülőkbe
上下格	repülőre	repülőkre
向格	repülőhöz	repülőkhöz
出格	repülőből	repülőkből
上格	repülőről	repülőkről
奪格	repülőtől	repülőktől

派生詞彙

複合詞

• repülőgép
• repülőszőnyeg

 

短語

• azonosítatlan repülő tárgy

 

名詞

repülő (複數 repülők)

1. (罕用) pilóta之同義詞：飛行員
2. (稍微非正式) repülőgép之同義詞：飛機

   上位詞： jármű

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：前圓唇)
	單數	複數
主格	repülő	repülők
賓格	repülőt	repülőket
與格	repülőnek	repülőknek
工具格	repülővel	repülőkkel
因果格	repülőért	repülőkért
轉移格	repülővé	repülőkké
到格	repülőig	repülőkig
樣格-形式	repülőként	repülőkként
樣格-情態	—	—
內格	repülőben	repülőkben
頂格	repülőn	repülőkön
接格	repülőnél	repülőknél
入格	repülőbe	repülőkbe
上下格	repülőre	repülőkre
向格	repülőhöz	repülőkhöz
出格	repülőből	repülőkből
上格	repülőről	repülőkről
奪格	repülőtől	repülőktől

repülő 的所有格形 所有者 单数所有物 复数所有物 第一人称单数 repülőm repülőim 第二人称单数 repülőd repülőid 第三人称单数 repülője repülői 第一人称复数 repülőnk repülőink 第二人称复数 repülőtök repülőitek 第三人称复数 repülőjük repülőik

派生詞彙

• repülői
• repülős

 

複合詞

• repülőjegy
• repülőtér
• repülőút

 

延伸閱讀

• repülő in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.