हितोपदेश
From Wikipedia, the free encyclopedia
हितोपदेशः (अर्थ: फायदेशीर सल्ला) हा संस्कृत भाषेतील एक भारतीय कथा संग्रह आहे ज्यामध्ये प्राणी आणि मानवी पात्रे असलेल्या दंतकथा आहेत. त्यात नीतीवचन, सांसारिक शहाणपण आणि राजकीय घडामोडींवरील सल्ला सोप्या, सुबक भाषेत समाविष्ट केला आहे.[1] हा संग्रह मोठ्या प्रमाणावर अनुवादित केला गेला आहे.
Jitopadesa (es); হিতোপদেশ (bn); Hitopadesha (fr); હિતોપદેશ (gu); Hitopadesa (ca); हितोपदेश (mr); ჰიტოპადეშა (ka); Hitopadeśa (id); ਹਿਤੋਪਦੇਸ਼ (pa); หิโตปเทศ (th); Hitopadeša (lt); हितोपदेश (ne); ヒトーパデーシャ (ja); Hitopadesa (it); ഹിതോപദേശം (ml); Hitopadesha (sv); Hitopadesha (nb); היטופדשה (he); Hitopadesha (nl); हितोपदेशः (sa); हितोपदेश (hi); ಹಿತೋಪದೇಶ (kn); Hitopadeśa (fi); Hitopadeśa (en); Гітопадеша (uk); Хитопадеша (ru); ہتوپدیش (pnb) সংস্কৃত ভাষার ভারতীয় পাঠ্য (bn); સંસ્કૃત બોધકથા સંગ્રહ (gu); วรรณกรรมภาษาสันสกฤต (th); ספר (he); boek (nl); text sànscrit de faules medieval (ca); medieval era Sanskrit text with animal fables (en); ಪ್ರಾಣಿ ನೀತಿ ಕಥೆಗಳನ್ನು ಒಳಗೊಂಡ ಮಧ್ಯ ಕಾಲೀನ ಸಂಸ್ಕೃತ ಪಠ್ಯ (kn); kirja (fi); medieval era Sanskrit text with animal fables (en) Hitopadesha (it); Jitopadesha, Hitopadesa, Hitopadeśa, Hitopdesha, Hitopadesha, Hitopadeza, Hitopadesh, Hitopadésha (es); Hitopadesa (fi); Hitopadesha (id); हितोपदेश (sa); Hitopadesa, Hitopadesha (en); Jitopadesha (ca)
जलद तथ्य वापरलेली भाषा, अधिकार नियंत्रण ...
माध्यमे अपभारण करा | |||
विकिपीडिया | |||
वापरलेली भाषा | |||
---|---|---|---|
|
बंद करा
त्याच्या उत्पत्तीबद्दल फारसे माहिती नाही. हयात असलेला मजकूर १२ व्या शतकातील असल्याचे मानले जाते, परंतु बहुधा सन् ८०० ते ९५० च्या दरम्यान नारायण पंडितांनी त्याची रचना केली होती.[2] नेपाळमध्ये सापडलेली सर्वात जुनी हस्तलिखित प्रत १४ व्या शतकातील आहे, आणि त्यातील सामग्री आणि शैली संस्कृत ग्रंथ पंचतंत्र मध्ये सारखी आहे जो अजून प्राचीन काळातील आहे.[1][3]