Érvelési hiba
hibás szemantikus következményfogalmi behelyettesítés (retorikában) / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az érvelési hiba egy logikus érvben lévő olyan hiba, amely az előfeltevések (premisszák) igazságától függetlenül hiba. Tehát olyan hibákról van szó, melyek az érvelés szerkezetében vannak, és nem a kiindulási előfeltevésekben. Ha az érvelésben ilyen hiba van, akkor érvénytelennek mondják.
Ha egy érvelés ilyen hibát tartalmaz, ebből még nem következik az, hogy a premisszák hamisak, és az sem, hogy a konklúzió hamis. Ugyanakkor az érvelés mégis érvénytelen, mivel a konklúzió nem következik a premisszákból oly módon, ahogy azt az érvelés állítja. A konklúzió alátámasztására tehát a hibás érv nem alkalmas. Érvelési hiba lehet nem tisztán logikai érvelés is, például olyan valószínűségi érvelés, ami a valószínűségszámítás elveit hibásan használja.
Az érvelési hibák felismerése gyakorlati érvekben nehéz lehet, hiszen sokszor a logikai összefüggéseket elmosó retorikai minták szerint vannak szerkesztve. Különösen megnehezítheti a felismerést a többféle, egymást látszólag alátámasztó érvelési hibák párhuzamos használata. Néhány érvelési hiba szándékos: manipuláció, meggyőzés vagy félrevezetés céljából történik, másik esetekben akár figyelmetlenség miatt is történhet. A következő példák azt is mutatják, hogy az érvelési hibák az érvelő érzelmi, pszichés vagy intellektuális gyengeségére is fényt deríthetnek. A logikai hibák ismerete és felismerése alkalmas lehet az ilyen esetek számának csökkentésére.
Az érveléselmélet az érvelési hibák megértésében és kategorizálásában segít (van Eemeren, Grootendorst). Ebben a megközelítésben az érvelést egy interaktív protokollnak tekintik, ami vitatott vélemények különbségének feloldását célozza meg. A protokollt bizonyos előírások szabályozzák, megsértésük pedig hibát jelent. Az alábbi lista sok hibája ilyen értelemben érthető meg.