Wilhelm Richard Wagner (Lipcse, 1813. május 22. – Velence, 1883. február 13.) német zeneszerző.
Hiszek Istenben, Mozartban és Beethovenben, hasonlóképp az ő tanítványaikban. Hiszek a Szentlélekben, az egyetlen, oszthatatlan művészet igazságában; hiszek abban, hogy a művészet Istentől való, és minden megvilágosodott emberben él; hiszem, hogy aki csak egyszer is megfürdette lelkét a művészi élvezet fennkölt légkörében, az örökké alázatos híve marad, és sohasem tagadja meg azt. Hiszem, hogy mindenki üdvözül a művészetben, és éppen ezért mindenkinek joga van ahhoz, hogy éhen is haljon érte!
Csak az erős ember ismeri a szeretetet, csak a szeretet érti meg a szépséget, csak a szépség teremt művészetet.
Mikor a kultúra, a keresztény hitből kiindulva, az emberi természet megvetésével az embert megtagadta, oly ellenséget szerzett magának, mely szükségképpen tönkreteszi annyira, amennyire az ember nem talált helyet benne.
Az embernek legnagyobb örömét kell lelnie a valóságos életben, ha abból akarja meríteni művészete tárgyát; mert csak a való életből merítheti a műalkotáshoz való akaratot.
...az igazi művészetet a legteljesebb szabadság és csak a legteljesebb szabadság hozhatja létre, sohasem parancs vagy rendelet, egyszóval nem tisztán művészi cél.
...ami magánkívüli állapotba hozza őt, csak az képes emberré tenni a filisztert.
Mily kevés az olyan ember, ki önmagát igazán jobban szereti, mint a gyomrát!
Ma szabadnak - legalább a nyilvános rabszolgaság szempontjából - csak az érzi magát, kinek pénze van.
A szépség és az erő, mint a nyilvános élet alapja, csak akkor adhat tartós boldogságot, ha mindenkinek része van benne.
A művészet a magával és a természettel összhangban lévő, testileg szépen fejlett ember legméltóbb tevékenysége.
... szeretnünk kell újra minden embert, hogy önmagunkat újra szerethessük, és hogy újra örömet leljünk magunkban.
A művészet hivatása, hogy pótolja az életet, melyet nélkülözünk.