Az inka név eredetileg a kecsuák egyik törzsének az uralkodóját jelölte, ma már azonban az általa uralt egész birodalom népét és kultúráját ezzel a névvel jelölik.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A 12. században egy őslakos dél-amerikai indián törzs útnak indult a perui hegyek között, hogy a termékeny Cuzco völgyben új otthonra leljen. A főváros, Cuzco fölemelkedése a 13. században kezdődött. 1438-ban a második inka, Pacsakutek Cuzcóból indított hódító háborút. Északon a mai Kolumbiáig, délen Közép-Chiléig jutott. Utóda, Tupac Amaru folytatta a hódító háborúkat. A 15. század végére már 1 millió 140 ezer négyzetkilométer kiterjedésű birodalmat mondhattak magukénak, amelyben 10 millió ember élt. Eredményeiket erős hadseregeiknek és jól szervezett közigazgatásuknak köszönhették. Az inkák bevezettek újításokat is, és az őket megelőző civilizációk eredményeit is sikeresen adoptálták és alkalmazták. Az utak építését már az előzőleg itt élt népek elkezdték, az inkák pedig továbbfejlesztették a hálózatot.
Mérnökeik felügyeletével kb. 16 ezer kilométernyi kövezett utat építettek, s ezek az egész országot behálózták. Az utak mentén pihenőházakat (tambo) építettek, amely hatékony futárszolgálatuk alapja volt. A tambók egyidejűleg voltak boltok és díjbeszedő helyek, ahol az utazóktól beszedték az útdíjat. Itt kaptak élelmet és tiszta ruhát a futárok és az állami alkalmazottak. Az információkat külön erre a célra kiképzett futárok hordták a birodalom távoli részeibe. A futár (chasquis) elindult a hírrel, és addig futott, míg a következő tambóhoz, pihenőhelyhez nem ért. Itt egy másik pihent futár vette át az információt tartalmazó csomóírást (kipu), és ő futott vele a következő pihenőhelyig. Ez a rendszer egy gyors és hatékony postaszolgálat üzemeltetését tette lehetővé. Így kommunikáltak egymással a harcoló csapatok, és így jutottak el a hírek a birodalom központjába. A megszállt területek falvainak lakóit kötelezték az utak és a pihenőházak folyamatos karbantartására. Elöljáróságok jöttek létre, melyek az adók beszedését és a földek elosztását intézték. Ezekből az elöljáróságokból kis társadalmi közösségek alakultak ki. A birodalom élén az istenként tisztelt Sapa Inka (Nap fia), a legfőbb uralkodó állt, ő volt a Napisten képviselője a Földön.
Amikor 1525-ben az uralkodó, Huayna Capac meghalt, polgárháború tört ki két trónkövetelő között. Az 1532-ben partra szálló spanyolok egy már szétesőfélben lévő birodalmat találtak, így kevesen is győzni tudtak. Vezérük, Francisco Pizarro elfogatta Atahualpa inka uralkodót, aranykincseit ígérgetések fejében kicsikarta, végül kivégeztette. 1533-ra az egész Inka Birodalom európai (spanyol) uralom alá került.
Az inkák nézete szerint az ember kötelessége a természet megőrzése és megvédése. E szerint szükséges az emberek és a természet közötti kölcsönösség fenntartása.
Hitük szerint a világegyetemet Viracocha teremtette, minden az ő irányítása alatt állt.
A föld közös tulajdonban volt. A legnagyobb bűnnek a hazugság, a lopás és a lustálkodás számított; ezeket halállal sújtották – az út mellé láncolták a törvényszegőket, az arra járóknak joga volt megkövezni őket, majd a holttestüket a szemétdombra vetették.
A kereket ugyan ismerték, de nem használták teherhordásra, csak játékok készítésére. Kőutakat építettek, hogy könnyebb legyen a közlekedés. Nem ismerték az állati erővel történő teherszállítást, a lovak csak a spanyol hódítókkal jelentek meg az Andokban. Nem használtak kötőanyagot a házak falának építéséhez, a szabálytalan alakú köveket egymáshoz csiszolva rakták fel. Nagy gondot fordítottak az ily módon elkészült épületek felső szegleteinek domborművekkel való díszítésére. Ismerték az aranyat, de nem használtak fémeszközöket.
Az inkák nem tudtak írni és olvasni. Életükről különböző pontokon megcsomózott zsinórokkal, a quipukkal (lásd: kipu) készítettek feljegyzéseket. Így fontos adatokat tárolhattak a jelentős eseményekről, törvényekről, népességükről, aranytartalékaikról stb. A színek, a csomók száma (a tízes számrendszert használták) és a zsinór hossza fejezte ki a csomóírás tartalmát. A quipukat könyvelési rendszerként is használták, ezek segítségével gyűjtötték be és tartották számon az adókat. A quipukat futárok útján továbbították.
Építészetükre nem jellemző a piramis, de Nap-templomaikat és más reprezentatív építményeiket hatalmas, faragott kövekből rakták fel, a tagolatlan falfelületre csak a kőosztás vitt némi változatosságot. Annál inkább díszítették a belső tereket: arany- és ezüsttárgyakkal, valamint színes szőnyegekkel fedték be a falakat.
Az építmények stabilitását a későbbi földrengések bizonyították. Míg a jóval későbbi gyarmatosításkori épületek romba dőltek, az inka kőfalak sértetlenek maradtak. Lenyűgöző a teljesítményük, mivel birodalmukat mindössze 94 év alatt építették ki és fémszerszámok nélkül dolgoztak.
Inti napistent imádták, az Andok magas csúcsai között építették fel Machu Picchu-t, ahol a Nap-templomot a Nap-leányai őrizték.
Az inkák az aranyművesség mesterei voltak. Sírjaikba gyakran helyeztek el kis aranyszobrokat. Sajnos a spanyol hódítók a legtöbbet beolvasztották.
Az inkák csodálatos, bonyolult mintájú, színes szőtteseket gyártottak. Gyakori díszítőelem volt a jaguár vagy a puma alakja. A gyapjút a hegyekben élő háziasított lámák és alpakák adták, a vikunyagyapjút csak a király ruháinak készítéséhez használták, de azt másnapra elégették.
Az inkák mesterien tudták hegyvidéki birodalmuk minden megművelhető darabját hasznosítani. A meredek hegyoldalba teraszokat vágtak, amelyeket hegyi patakok vizével öntöztek. Annyi élelmiszert tudtak így termelni, és olyan sok háziállatot tarthattak, hogy a birodalom teljesen önellátó volt.
- …és akkor megérkeztek az inkák. Kincsek a spanyol hódítás előtti Peruból. A Szépművészeti Múzeum kiállításának honlapja
- Benedek István: Varázslás és orvoslás az azték, maya és inka birodalomban; Magvető, Bp., 1976 (Gyorsuló idő)
- Salamin András: Inkák földjén, 1-2.; Infotop, Bp., 2005
- Pedro Sarmiento de Gamboa: Inkák; ford. Szántai Zsolt; Trajan–Novella, Bp., 2007 (Világok háza)
- ...és akkor megérkeztek az inkák. Kincsek a spanyol hódítás előtti Peruból. Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2007. május 18–szeptember 9.; szerk. Gyarmati János, Lantos Adriána; Szépművészeti Múzeum, Bp., 2007
- Jeffrey Quilter: Az Andok kincsei. Az inkák és a prekolumbián Dél-Amerika története; ford. Szász Terézia; Elektra Könyvek, Nyíregyháza, 2010
- Inkák és az andoki kultúrák; összeáll. Daniel Gimeno, ford. Kiss Dávid Sándor; Kossuth, Bp., 2010 (Nagy civilizációk)
- David M. Jones: Az inkák világa. Mítosz és valóság, művészet, építészet, mindennapi élet. Dél-Amerika és az Andok civilizációinak gazdagon illusztrált története több mint 500 színes felvétellel, rajzzal és festménnyel; ford. Kiss Dávid Sándor; Kossuth, Bp., 2013
- Vassányi Miklós: Szellemhívók és áldozatok. Sámánság, istenképzetek, emberáldozat, az inuit (eszkimó), azték és inka vallások írásos forrásaiban; KRE–L'Harmattan, Bp., 2016 (Károli könyvek. Műfordítás, forrás)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
