Dél-Afrika nyugati részén élő népcsoport megnevezése volt From Wikipedia, the free encyclopedia
A hottentották egy Dél-Afrika nyugati részén élő népcsoport megnevezése volt. Nevüket a gyarmatosító hollandoktól kapták, a nyelvükben levő csettintő hangok miatt. A busmanokkal rokonságot mutatnak, mindkét népcsoport a koiszan nyelvek közé tartozik. A hottentotta "dadogó"-t jelent, ami arra utalt, hogy érthetetlenül beszélnek. A nép önmagát khoikhoi-nak (koikoi) nevezi. Törzseik közül a legnagyobb csoport a nama.
| Hottentották | |
| Vallások | |
| kereszténység | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hottentották témájú médiaállományokat. |
A busmanokkal együtt a bantuktól jól elkülöníthetők, de míg az előbbiek hagyományosan vadászó és gyűjtögető életmódot folytattak, a hottentották nomád állattenyésztéssel foglalkoztak és a szavannán szarvasmarhát legeltettek.[1]
Világosbarna bőrű, alacsony termetű nép, hajuk göndör, a pofacsontjuk oldalt erősen kiáll, álluk hegyes. [2]
Alcsoportjaik:
A Dél-afrikai Köztársaságban a grikwa az egyetlen águk, amely még mindig létezik a 21. században. Nagyon kevesen beszélik a grikva nyelvet. Namíbiában a legjelentősebb a nama alcsoportjuk, amely a nama nyelvet beszéli.
A kaffer népek előbbi északi birtokaikról délfelé szorították őket, majd Afrika nyugati partján újból észak felé szorultak, ahol végül a 19. század végén letelepedtek. Számuk a 19. század végén már nem érte el a 100 ezret.[2] A gyarmatosítás során territóriumba szorították őket, ahol jelentős részük kihalt.[3] Napjainkban legnagyobb alcsoportjuk a nama nép. Számuk kb. 200 ezer fő.[4]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
