1979-es francia bűnügyi filmvígjáték From Wikipedia, the free encyclopedia
A Zsaru vagy csirkefogó? (eredeti cím: Flic ou voyou) 1979-ben bemutatott francia bűnügyi filmvígjáték. Ez volt Jean-Paul Belmondo első közös filmje Georges Lautner rendezővel. A produkcióban inkább a vígjátéki, semmint a bűnügyi elemek dominálnak. A Zsaru vagy csirkefogó? kiugró sikert ért el Franciaországban, csak Párizsban több mint egymillió néző látta. Ennek köszönhetően a következő években a Belmondo–Lautner páros elkészítette a Szabadlábon Velencében (1980), A profi (1981) és a Kellemes húsvéti ünnepeket! (1984) című filmeket.
| Zsaru vagy csirkefogó? (Flic ou voyou) | |
| 1979-es francia–olasz film | |
 | |
| Jean-Paul Belmondo és Marie Laforêt | |
| Rendező | Georges Lautner |
| Producer | Gianluca Crozzoli Angelo S. Draicchio |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | Michel Audiard Georges Lautner |
| Főszerepben | Jean-Paul Belmondo Georges Géret Michel Galabru Marie Laforêt |
| Zene | Philippe Sarde |
| Operatőr | Henri Decaë |
| Vágó | Michelle David |
| Jelmeztervező | Paulette Breil Marie-Françoise Perochon Andrèe Ramos |
| Díszlettervező | Alain Gaudry |
| Gyártás | |
| Gyártó | Gaumont International Cerito Films |
| Ország |  Franciaország Olaszország |
| Nyelv | francia magyar szinkron |
| Forgatási helyszín | |
| Játékidő | 107 perc |
| Képarány | 1,66:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó |  Gaumont International MOKÉP (mozi)Archív szinkronnal Best Kft. (DVD) |
| Bemutató | 1979. március 28. 1981. augusztus 27. |
| Eredeti magyar adó | MTV1, Duna TV, RTL Klub |
| Korhatár | .svg){kind=icon} II. kategória (F/2711/J) |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A helyszín a csodaszép Nizza. Bertrand felügyelőt és alkalmi barátnőjét meggyilkolják egy lakásban. A tettesek a felügyelőt egy autóba ültetik, újra lelövik, a kocsit pedig egy szakadékba lökik. A meggyilkolt rendőr özvegyét rövidesen felkeresi egy Antonio Cerutti nevű férfi, aki állítása szerint annak a prostituáltnak a testvére, aki mellett a felügyelőt valójában megölték. Madame Bertrand egy jelenlévő barátjára bízza Ceruttit. A rámenős Cerutti – aki a börtönből frissen szabadultnak mondja magát – átlát a szitán, miheztartás végett megjegyzi, hogy sejti, nem a rendőri fizetésből futotta az elhunytnak ilyen luxusra. Kilátásba helyezi, hogy hamarosan visszatér. Az özvegytől egyenesen Cerutti mamához megy. A néző számára ekkor kiderül, hogy a vagány férfi valójában nem az asszony fia. Cerutti mama locsog-fecseg, elmondja például, hogy lányát egy Mario nevű alak szédítette. Langlois úr vendéglőjében az ál-Cerutti a maga módján (néhány pofonnal és ökölcsapással) megpróbálja szóra bírni Mariót, aki viszont keveset tud. Utána maga a vendéglős kerül sorra, akinek a felesége is jelen van. A trió végül bevallja, hogy mi történt valójában: a bűntett helyszínén két nyomozó, Rey és Massard jelentek meg elsőként, ők vitték el a hullát máshová. A két korrupt zsaru Musard úrnak dolgozik, aki a szerencsejáték-üzletet tartja kézben.
Az ál-Cerutti egy este elrabolja Musard urat, és meztelenül kirakja az utcára egy telefonfülke közelében. Ezzel a trükkel néhány órára kivonja a férfit a forgalomból. Közben elmegy Musard úr kaszinójába, és robbanóanyagot helyez el az irodában. A robbanás nyomán óriási pánik támad. Az ál-Cerutti arra számít, hogy Musard az akcióval a nizzai alvilág másik fejesét, Achille-t gyanúsítja majd. Miután távozik a kaszinóból, útközben segít egy elegáns nőnek, akinek lerobbant a kocsija. A nő házába mennek, ahol rövidesen ágyba kerülnek. Az asszony szintén ott volt a kaszinóban a robbanás idején. Másnap, reggeli közben együtt olvassák az esetről szóló sajtóhíreket. Hamarosan elválnak, hiszen az asszony – Edmonde Puget-Rostand – írónő, dolgoznia kell.
Az ál-Cerutti visszatér Bertrand özvegyéhez, ahol már jelen van Musard úr riválisa, Achille. A férfi megtagadja, hogy fizessen Ceruttinak. Megjelenik Rey és Massard. Rey leüti Ceruttit. Az alélt férfit pisztollyal a kezében kiteszik az országútra, nem messze Mario hullájától. Cerutti alig tér magához, már ott a rendőrség. Beviszik, s némi ütlegeléssel színezve kihallgatják. Éppen a folyosón viszik a zárkájába, amikor megjelenik egy fiatal lány, aki apjaként kiált utána. Grimaud felügyelő gyorsan az irodájába tessékeli a Charlotte nevű lánykát. Rövidesen sor kerül Cerutti és Charlotte találkozására. A lány Angliában nevelkedett eddig, de eljött az iskolából, a férfi pedig valójában rendőr. Egyébként tényleg apáról és lányáról van szó. Cerutti Edmonde-hoz küldi Charlotte-ot. Mivel Grimaud is rájött arra, hogy őrizetese valójában rendőr, Cerutti titkos szövetséget ajánl neki, hogy rács mögé juttassák Musard-t és Achille-t. Mario meggyilkolásának helyszíni rekonstrukciója közben Cerutti megszökik. Autós hajsza során sikerül leráznia üldözőit. Edmonde-hoz megy, ahol békésen vacsorázgatnak négyesben. (A negyedik személy Edmonde férje.) Charlotte azzal próbálja felhívni magára a figyelmet, hogy azt állítja, állapotos. Cerutti és Edmonde azonban tudják, hogy mindez csak mese, hogy foglalkozzanak kicsit a lánnyal.
Cerutti még aznap este elmegy Langlois úr vendéglőjébe. Hazaküldi a kuncsaftra váró kurvákat, és benzint locsol szét a helyiségben. Utána úgy tesz, mintha Musard urat hívná, majd a Langlois házaspár szeme láttára felgyújtja a vendéglőt. Achille-nek a házaspár természetesen azt bizonygatja, hogy a gyújtogatás Musard úr parancsára történt. Langlois elejtett megjegyzése azonban gyanút ébreszt Achille-ben. Elküldi nyomozni Reyt és Massard-t, akik Cerutti mamához mennek látogatóba. Az asszony persze elmondja, hogy neki nincs fia. Közben az ál-Cerutti kimegy a repülőtérre. Itt elfogja azt a kábítószer-szállítmányt, ami egy játékmaciban érkezik Musard számára. Utána felhívja őt, s úgy beszél, mintha Achille utasítására cselekedne. Mellesleg kilátásba helyezi, hogy pár perc múlva újra felrobban Musard irodája, ami be is következik. Grimaud felügyelő kávézgatás közben örömmel olvassa a bandaháborúról szóló újsághíreket.
Massard és Rey már tudják, hogy Cerutti valójában nem az, akinek mondja magát, de még mindig nem tudják, kicsoda valójában. Hamarosan ez is kiderül: Cerutti nem más, mint Borovitz felügyelő Párizsból, a korrupt zsaruk réme. Massard a lebukás elől Velencébe akar menni, hogy ott várja ki a bandaháború végét, Rey azonban végezni akar Borovitz felügyelővel. Egy ízben a nyomába ered, de Borovitz csapdába csalja egy szaunában. Miután Rey megpróbálja megölni, Borovitz bezárja egy szaunafülkébe, és forró gőzt enged rá. Később a hullát liften felküldi Achille lakásába, és kihívja rá a rendőrséget. Achille-t letartóztatják. Massard ráébred arra, hogy egykori megbízója, Achille fölött eljárt az idő. Elmegy Musard-hoz, és szövetséget ajánl neki. Álarcosok egy presszó teraszáról elrabolják Borovitz lányát. Massard felajánlja Borovitznak, hogy visszaszerzi a lányt, amennyiben a felügyelő tisztára mossa őt. Mivel Grimaud felügyelő megtagadja a segítségét, Borovitz magánakcióba kezd. Kiviszi Achille-t a rendőrségről, s a szaunában megpróbálja szóra bírni. Kiderül, hogy Achille tényleg semmit nem tud Charlotte elrablásáról. Jelentkezik azonban Musard, és alkut ajánl Borovitznak. Találkát beszélnek meg, ahol Massard jelenik meg Charlotte-tal. Valójában Massard megölte a lány őrzőit és Musard-t, hogy elnyerje Borovitz bizalmát Charlotte visszajuttatásával. Borovitz úgy tesz, mintha hálás lenne. Átadja kocsija kulcsát Massard-nak, hogy az immár fölöslegessé vált Achille-t ő vigye vissza a rendőrségre. A rendőrségi rádión viszont azt a felhívást teszi közzé, hogy Achille Massard segítségével megszökött. Massard az autóban visszautasítja Achille ajánlatát, hogy szökjenek meg: ő komolyan elhitte, hogy Charlotte visszajuttatásával sikerült elsimítani régebbi zűrös ügyeit. A rendőrök rövidesen megállítják Massard kocsiját, és megkísérlik letartóztatni a férfit. Erre Massard – még mindig Achille-lal az autóban – menekülőre fogja, de karambolozik. A kigyulladt kocsi égve zuhan egy töltésről a közeledő vonat elé. A nizzai alvilágot a rendőrség immár lefejezte. Borovitz és Charlotte búcsút vesznek Edmonde-tól…
| Szerep | Színész[1] | Magyar hangja (1. szinkron, 1981)[2] |
|---|---|---|
| Antonio Cerutti / Stanislas Borovitz | Jean-Paul Belmondo | Sztankay István |
| Théodore Musard | Georges Géret | Láng József |
| Georges Massard felügyelő | Jean-François Balmer | Mikó István |
| Achille Volfoni, „a korzikai” | Claude Brosset | Konrád Antal |
| Charlotte, Borowitz leánya | Julie Jézéquel | Jani Ildikó |
| Marcel Langlois | Michel Beaune | Gruber Hugó |
| Rey | Tony Kendall | Csurka László |
| Simone Langlois | Catherine Lachens | Tóth Judit |
| Madame Bertrand | Juliette Mills | Császár Angela |
| Mario | Venantino Venantini | Végvári Tamás |
| Cazauban | Charles Gérard | Bodor Tibor |
| Grimaud felügyelő | Michel Galabru | Fillár István |
| Edmonde Puget-Rostand | Marie Laforêt | Bánsági Ildikó |
| Autósiskola oktatója | Philippe Castelli | Zenthe Ferenc |
| Ügyész | Marc Lamole | Perlaki István |
| Camille | Michel Peyrelon | Balázs Péter |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
