Zaránk
magyarországi község Heves vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Zaránk község Heves vármegye Hevesi járásában.
| Zaránk | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Vármegye | Heves |
| Járás | Hevesi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Urbán László (független)[1] |
| Irányítószám | 3296 |
| Körzethívószám | 36 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 453 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 28,49 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 14,53 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 20° 06′ 18″ | |
 Zaránk
Pozíció Heves vármegye térképén
| |
| Zaránk weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zaránk témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gyöngyöstől délkeletre fekszik, a vármegye déli széle közelében. A közvetlen szomszédos települések: észak felől Nagyfüged, északkelet felől Tarnazsadány, kelet felől Tarnaméra, dél felől Erk, nyugat felől pedig Visznek.
Megközelítése
Csak közúton közelíthető meg, Tarnaméra vagy Erk érintésével, mindkét irányból a 3205-ös úton.
Zaránk nevét a ma ismert források közül 1274-ben említette először oklevél, Zaranca néven, mint az újvári várszerkezet tartozékát. Eszerint tehát akkor királyi várbirtok volt, melyet IV. László király 1274-ben kivett a várkötelék alól, és eladományozott.
1307-ben már az Aba nemzetséghez tartozó Kompolt fia Péter birtoka volt, ugyanis nevezett Péter, ebben az évben Varasfogasi Füle fiai Mihálytól és Miklóstól a Tarna jobb partján Visznek és Zsadány között eső Vécsföldét 40 ezüst márkáért megvette, a határleírás szerint a földterület Péternek Zaránk (Szurduk) nevű birtoka mellett feküdt.
Az 1325. évi osztozkodáskor Zaránkot István, a későbbi hevesi főispán, a nánai Kompolthi család őse nyerte.
1468-ban Zarang néven említették az oklevelekben, ekkor Kompolthi Miklós birtokában találjuk, de Kompolthi János leányának, Margitnak Szén Jánostól született fiai: György és Péter, szintén részt követelve maguknak Zaránkból, Kompolthit perbe idéztették. A Kompolthi János fiai, Zsigmond és Ferenc, valamint Országh Mihály fiai között 1522-ben kötött örökösödési szerződés értelmében a Kompolthiak kihaltával a gúti Országh családé lett.
Az 1552. évi adóösszeírás szerint Bornemisza Imrének itt három portája volt. 1554-ben 6, 1564-ben 8 portát írtak itt össze.
Országh Kristóf örökös nélküli halála után, 1570-től I. Miksa király a Országh Borbálának, enyingi Török Ferenc hitvesének adományozta, majd 1606-tól a nyáregyházi Nyáry család lett a birtokosa.
Az 1635. évi összeírásban 2 3/4, 1647-ben fél portával volt felvéve. 1650-től 1701-ig többször is átruházták a birtokjogot. 1693-ban mint puszta, Deák Pál ezredes birtoka.
1701-ben Almásy János és Mihályi Pál a birtokosai. Ettől kezdve az Almásyak és a velük rokon Czóbel, Stőszel, Szeleczky, Gosztonyi családok kezén maradt a birtokjog.
A falu 1687 körül elpusztult, 1701-ben újra benépesült. Lélekszáma 1787-ben 566, 1860-ban 752 fő volt.
Polgármesterei
- 1990–1994: Géczi István (független)[3]
- 1994–1998: Csintalan István (független)[4]
- 1998–2002: Csintalan István (független)[5]
- 2002–2006: Csintalan István (független)[6]
- 2006–2010: Csintalan István (független)[7]
- 2010–2014: Csintalan István (független)[8]
- 2014–2019: Csintalan István (független)[9]
- 2019–2024: Urbán László (független)[10]
- 2024– : Urbán László (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 413 | 418 | 410 | 469 | 436 | 456 | 453 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlás szerint: római katolikus 72,3%, református 4,7%, görögkatolikus 0,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 7% (14,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% ukránnak, 0,2% románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,3% volt római katolikus, 3,9% református, 0,9% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 2,3% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 16,7% felekezeten kívüli (32,6% nem válaszolt).[13]
- Borovszky Samu: Heves vármegye.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
