Zágra

Zágra (románul: Zagra) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Zágra (Zagra)
A zágrai fatemplom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Beszterce-Naszód
Község	Zágra
Rang	községközpont
Irányítószám	427385
SIRUTA-kód	35438
Népesség
Népesség	1025 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	- (2011)[1]
Népsűrűség	8,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	395 m
Terület	126 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 19′ 60″, k. h. 24° 16′ 00″47.3333, 24.2667
Zágra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zágra témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Besztercétől 48 kilométerre északnyugatra, a Cibles déli lábánál fekszik. A község határának 38%-a erdő és 35%-a legelő.

Nevének eredete

Neve szláv eredetű, jelentése 'hegyen túl'.

Története

Első előfordulásakor, 1440-ben (Zagra) puszta faluként jegyzik, tehát bizonyos, hogy korábban már létezett. A radnai uradalom román falva volt. 1733-ban 220 családot írtak benne össze, tíz pappal (valószínűleg kolostor működött benne). 1764 és 1851 között a Határőrvidék egyik századának a székhelye, majd 1861 és 1876 között Naszód vidéke egyik járásának székhelye volt. 1795-ben 262 házból állt, körülbelül ezer lakossal. 1876-tól Beszterce-Naszód vármegyéhez tartozott. 1897-ben olvasókört és kórust, 1907-ben népbankot alapítottak benne. Az ezredforduló környékén elsősorban gyümölcstermesztő falu.^[2] Főbb utcái már 1904-ben ki voltak kövezve. Akkor 269 fából és 28 kőből épült lakóház állt benne, 247 dránicával és ötven szalmával fedve.^[3]

1880-ban 1127 lakosából 1087 volt román és 30 cigány anyanyelvű; 1105 görögkatolikus vallású.

2002-ben 1158 lakosából 1156 volt román nemzetiségű; 1023 ortodox és 121 pünkösdi vallású.

Látnivalók

• Ortodox (korábban görögkatolikus) fatemplomát 1698-ban, 1778-ban vagy 1785-ben építették Bethlenkörtvélyesen és onnan a helyi Gavrilă Onișor hozatta át és állította föl 1938-ban.
• A falutól délre fekvő, 1800 m²-es felületű Zágrai-tó-ban mocsári teknősök élnek.

Híres emberek

• Itt született 1884-ben Nicolae Drăganu nyelvész.

Jegyzetek

1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
2. Ion Ghinoiu szerk.: Atlasul Etnografic Român, 1. köt.: Habitatul. București, 2003, 171
3. Alina Ioana Șuta-Bogătean: Habitat și alimentație în societatea rurală românească din Transilvania de la Revoluția Pașoptistă la Marea Unire din 1918. Cluj-Napoca, 2012

Források

• A község bemutatása^{[halott link]} (románul) PDF

• Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap