Xenotim
From Wikipedia, the free encyclopedia
From Wikipedia, the free encyclopedia
A xenotim (ittrium-foszfát)(ritkább elnevezés: itterpát) a tetragonális kristályrendszerbem, benn-nőtt, ritkábban fenn-nőtt oszlopos kristályokban alakul ki. Prizmás és piramisos kristályok ritkán ikresedve is megjelennek. Durva kristályos halmazokban, kristálycsoportokban fordul elő. A vízmentes foszfátok ásványegyüttesének tagja. Gyakran tartalmaz itterbiumot is. Fontos ritkaföldfém forrás, rendszerint más lantanoidákkal (ritkaföldfémek) együtt jelenik meg. Az ittrium földkéregben való átlagos gyakorisága 29 gramm/tonna.
Elnevezése Svédországból ered, ahol először azonosították az ittriumot. Keletkezése elsődlegesen pegmatitokban és más savanyú magmás kőzetekben történik. Metamorf kőzetekben is előfordul, rendszerint gneiszben, de hidrotermális ércesedésekben is. Üledékes kőzetekben mállástermékként felhalmozódhat. Hasonló ásvány a cirkon, de lényegesen lágyabb a xenotimnél.
Ritkán előforduló ásvány. Svédországban Ytterby közelében. Svájc területén Binnental közelében. Brazília több vidékén is beazonosították kristályait. Madagaszkár-szigetén és Japán területén Icsikava közelében.
A Velencei-hegységben a gránitmagmatizmussal összefüggésben több helyen is megtalálták. A székesfehérvári telérgránitokban szokatlanul nagy szemcséjű kristályait találták. A kaolinosodott gránit járulékos ásványokban nagyon gazdag, itt földpátokban és kvarcban is megtalálták. Kísérő ásványok: kvarc, cirkon, monacit és földpátok.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
