Wöllersdorf-Steinabrückl
község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban From Wikipedia, the free encyclopedia
Wöllersdorf-Steinabrückl osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bécsújhelyvidéki járásában. 2020 januárjában 4631 lakosa volt.
| Wöllersdorf-Steinabrückl | |||
 | |||
| A wöllersdorfi Szt. György-plébániatemplom és a háborús emlékmű | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Bécsújhelyvidéki járás | ||
| Irányítószám | 2751, 2752 | ||
| Körzethívószám | 02622, 02633 | ||
| Forgalmi rendszám | WB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4473 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 315 m | ||
| Terület | 14,53 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 52′, k. h. 16° 10′ | |||
| Wöllersdorf-Steinabrückl weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wöllersdorf-Steinabrückl témájú médiaállományokat. | |||
Elhelyezkedése
Wöllersdorf-Steinabrückl a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik a Bécsi-medence délnyugati peremén, a Steinfeld-síkságon, a Piesting folyó mentén. Területének 41,7%-a erdő, 27,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést egyesít: Steinabrückl (2028 lakos 2020-ban) és Wöllersdorf (2603 lakos). A kataszteri közösségek Steinabrückl és Wöllersdorf.[2]
A környező önkormányzatok: északra Matzendorf-Hölles, északkeletre Felixdorf, keletre Theresienfeld, délkeletre Bécsújhely, délre Bad Fischau-Brunn, délnyugatra Winzendorf-Muthmannsdorf, nyugatra Markt Piesting, északnyugatra Hernstein.
Története
Wöllersdorf ("Welanstorf") először 1156-ban említik, Steinabrücklt pedig 1244-ben. 1800-ig a két falu Fischau, Hernstein, Enzersfeld uradalmaihoz, illetve Bécsújhely városához tartozott.
1477-ben Mátyás magyar király hadai teljesen elpusztították Steinabrücklt, néhány évtizedre a térképekről is lekerült. 1529-ben Bécs első ostromakor a törökök fosztották ki a két falut. Az 1600-as évek elején Bocskai hajdúi, 1619-ben pedig Bethlen Gábor katonái dúlták fel a településeket. 1669-ben Wöllersdorf szinte teljesen leégett, 1680-ban pestisjárvány tört ki. Bécs második, 1683-as ostromakor a törökök mind a 33 házat felgyújtották, 60 lakos megöltek, 80-at elhurcoltak rabszolgának.
1783-ban II. József egyházrendeletét követően Wöllersdorf önálló egyházközséggé alakult. A napóleoni háborúk alatt 1805-ben először a franciák, 1809-ben a szászok szállták meg a két falut. 1815-ben tűzijátékokat gyártó robbanóanyag- és rakétaüzem létesült. Az ún. "vízikaszárnyát" (Wasserkaserne) a munkások elszállásolására építették. Az 1848-as forradalmat követően eltörölték a feudális birtokrendszert és megalakultak a községi önkormányzatok. 1877-ben elkészült a Wöllersdorfot is érintő Leobersdorf-Gutenstein vasútvonal.
A rakétagyárat az első világháború alatt a Monarchia legnagyobb lőszergyárává fejlesztették, több mint 30 ezren dolgoztak benne, többségükben nők. Három alkalommal is történt robbanás a gyárban, ezek közül az 1915-ösben több mint 500-an, az 1918-asban 423-an haltak meg. A harcokban 20 wöllersdorfi vesztette életét. A háború után a gyárat bezárták, helyén 1934-ben a szélsőjobboldali kormány börtönt létesített, ahová a politikai foglyokat zárták. Az Anschlusst követően a községet átnevezték Wöllersdorf-Trutzdorf-ra (1945-ben visszakapta korábbi nevét), a volt rakétagyár pedig a Luftwaffe ellátóbázisa lett; emiatt a második világháború végén többször bombázták a szövetségesek. A községet 1945 április 3-án szállták meg a szovjet csapatok, a harcokban több épület leégett és több helyi lakos meghalt. A megszállók fosztogattak és nőket erőszakoltak meg. A második világháborúban 78 wöllendorfi esett el. 1945 októberében a főteret visszanevezték Adolf Hitler-Platzról Hauptplatzra. 1956 őszén a Wasserkaserne magyar menekülteknek adott otthont.
1972-ben az addig önálló Wöllersdorf és Steinabrückl községek egyesültek. Wöllersdorf-Steinabrückl 1988-ban mezővárosi rangot kapott.
Lakosság
A wöllersdorf-steinabrückli önkormányzat területén 2020 januárjában 4631 fő élt. A lakosságszám 1961 óta erőteljesen gyarapodó tendenciát mutat; azóta kb. duplájára duzzadt. 2018-ban az ittlakók 89,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,3% a régi (2004 előtti), 5,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 67%-a római katolikusnak, 5,8% evangélikusnak, 2,6% ortodoxnak, 3,5% mohamedánnak, 17,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (88,6%) mellett a törökök (2,8%), a szerbek (2,4%), a magyarok (1,8%, 68 fő) és a horvátok (1,1%) alkották.
A népesség változása:
| 2016 | 4 288 |
| 2018 | 4 473 |
Látnivalók
- az 1531-ben épített Höhlturm ("barlangtorony") romjai és mögötte a 180 méter hosszú Höhlturmhöhle barlang.
- a Szentlélek Szolgálói Missziós Nővérek kolostora (eredetileg kastély, 1924-ben adták át a rendnek)
- a wöllersdorfi kastély, ma könyvtár
- a wöllersdorfi Szt. György-plébániatemplom
- a steinabrückli Szeplőtelen fogantatás-plébániatemplom
- a volt lőszergyár központi épülete (ma a MABA Fertigteilindustrie tulajdona)
- a Tatra-autómúzeum
Híres matzendorf-höllesiek
- Adrian Hoven (1922-1981), színész, filmrendező
- Jakob Rosenfeld (1903-1952), Mao Ce-tung egészségügyi minisztere Wöllersdorfban nőtt fel
Források
- A település honlapja
- 32337 – Wöllersdorf-Steinabrückl Statistik Austria
Jegyzetek
Fordítás
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
