Vraneševci (1971-ig Vranješevci) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szagyolcához tartozik.
| Vraneševci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Szagyolca |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33523 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 113 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 44′ 54″, k. h. 17° 48′ 04″ | |
 | |
Fekvése
Verőcétől légvonalban 33, közúton 40 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti síkságon, Novi Senkovac és Starin között, a Szalatnokot Eszékkel összekötő 34-es számú főút mentén fekszik.
Története
A település a 16. század végén, vagy a 17. század elején keletkezett pravoszláv vlachok betelepítésével,[2] akik a török uralom idején a környező földeket művelték meg. A térség 1684-ben szabadult fel a török uralom alól, de a lakosság részben helyben maradt. A település 1698-ban Szlavónia felszabadított településeinek összeírásában „pagus Vranessevo” néven 9 családdal szerepel.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Vraneshevci” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vranyessevcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vranyessevcze” néven 49 házzal, 284 lakossal szerepel.[5]
1857-ben 351, 1910-ben 647 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 79%-a szerb, 9%-a horvát, 8%-a magyar anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Lakossága a fiatalok elvándorlása következtében évtizedek óta folyamatosan csökkent, ma már alig több, mint negyede a háború utáni népességnek. 1991-ben lakosságának 70%-a szerb, 14%-a jugoszláv, 11%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 152 lakosa volt.
Lakossága
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
