Vincze Ottó (eredeti neve: Winkelhoffer Ottó) (Visegrád, 1906. július 9. – Budapest, 1984. augusztus 14.) kétszeres Erkel Ferenc-díjas (1954, 1957) magyar zeneszerző, karnagy. Innocent-Vincze Ernő (1903–1978) magyar drámaíró, librettista, dalszövegíró, dramaturg testvére.
Szülei: Vincze (1911-ig Winkelhoffer) Antal mérnök és Roediger Kamilla voltak. 1922–1929 között a budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanult, ahol Siklós Albert oktatta. 1928-tól a felszabadulásig színházi karnagy és karmester volt. 1939–1942 között az állástalan zenészeket tömörítő Melles Béla-zenekart vezényelte. 1943–1945 között a Magyar Rádiónál dolgozott karmesterként és zeneszerzőként. 1945-ben az Igazolóbizottság feddésre ítélte, így a Rádiótól mennie kellett. 1946–1949 között a Miskolci Nemzeti Színházban dolgozott. Egy évadon át az Állami Bányász Színháznál (1949–1950), ezután az Úttörő Színháznál és Ifjúsági Színháznál dolgozott művészeti vezetőként 1950–1957 között. 1957–1960 között a Budapesti Operettszínház, majd 1961–1966 között a Petőfi Színház zenei vezetője és karnagya volt.
Az 1953-ban megrendezett II. Zenei Plénum keretében a Budapesti Operettszínházban bemutatták daljátékát (Boci-boci tarka), amellyel nagy sikert aratott. Sok filmzenét, komoly és könnyed jellegű dalokat írt zenekarra. Műveiből 8 hanglemez készült.
Sírja a Farkasréti temetőben található (26/1-3-6).
Zeneszerzőként
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 18.
- Mikszáth Kálmán: Havasi szerelem (Farkas a havason) (1951-1952, 1963)
- Csizmarek Mátyás: Boci-boci tarka (1953-1954)
- Szigligeti Ede: Párizsi vendég (1955-1957, 1962)
- Tudorovszkaja-Metalnyikov: Tündér Heléna (1957)
- Barabás-Semsei: Budai kaland (1962)
- Móra Ferenc: Aranyszőrű bárány (1963)
Karmesterként
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 28.
- Babay József: Csodatükör (1937)
- Zerkovitz Béla: Csókos asszony (1947)
- Szirmai Albert: Alexandra (1947)
- Rossini: Sevillai borbély (1948)
- Jacobi Viktor: Leányvásár (1948)
- Strauss: Cigánybáró (1948)
- Strauss: Denevér (1948)
- Nóti Károly: Nyitott ablak (1948)
- Planquette: Rip van Winkle (1948)
- Scserbacsov: Dohányon vett kapitány (1949)
- Hervé: Nebáncsvirág (1949, 1959)
- Romasov: Mindenkivel megtörténik (1953)
- Török Tamás: Az eltüsszentett birodalom (1953)
- Heltai Jenő: Szépek szépe (1955)
|
|
Zeneszerzőként
- Sertéstenyésztés Magyarországon (1936)
- A magyar villamosipar (1938)
- Falu végén kurta kocsma (1939)
- Látta-e már Budapestet télen? (1940) (zenei vezető is)
- Élő fonál (1940) (zenei vezető is)
- A kis balta (1940)
- A munka akrobatái (1939-1940) (zenei vezető is)
- András (1941)
- A beszélő köntös (1941)
- Az ördög nem alszik (1941)
- Kárpátalja zöldaranya (1941)
- Estélyi ruha kötelező (1942) (zenei összeállító is)
- Őrségváltás (1942)
- Jelmezbál (1942)
- A harmincadik… (1942)
- Jómadár (1943)
- Szerencsés flótás (1943)
- Sári biró (1943)
- Fény és árnyék (1943)
- Futótűz (1944)
- Idegen utakon (1944)
- A molnár, a fia, meg a szamár (1944)
- Napfeljötte (1946)
- Állatkerti séta (1951)
- Artistavizsga (1952)
- Sport és egészség (1952)
- Életmentő vér (1953)
- Sportoló fiatalok (1953)
- Országjáró úttörők (1953)
- Tájékozódás a szabadban és a térkép alapfogalmai (1953)
- Liliomfi (1954)
- Láthatatlan ellenségeink (1954)
- A 9-es kórterem (1955)
- Gábor diák (1955)
- Bányatűz (1955)
- Mi történt egy tavaszi vasárnapon? (1956)
- A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig (1956)
- Nehéz kesztyűk (1957)
- Egyiptomi útijegyzetek (1957)
- Párizsi tavasz (1957)
- Cimborák I-II. (1958-1960)
- A lápvilág titkaiból (1958)
- Vadmadarak házatáján (1959)
- Alázatosan jelentem (1960)
- A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960)
- Néma romok (1961)
- Az aranyember (1962)
- A barna legényke (1964)
- Tüskevár (1967)
|
Zenei vezetőként
- Tiszavirág (1939)
- Magyar Feltámadás (1939)
- Tökéletes férfi (1939)
- Áll a bál (1939)
- Az utolsó Vereczkey (1939)
- Karosszék (1939)
- A miniszter barátja (1939)
- Bercsényi huszárok (1939)
- Mátyás rendet csinál (1939)
- Sok hűhó Emmiért (1940)
- A szerelem nem szégyen (1940)
- Jöjjön elsején! (1940)
- Férjet keresek (1940)
- Egy csók és más semmi (1941)
- Néma kolostor (1941)
- Szűts Mara házassága (1941)
- Ne kérdezd ki voltam (1941)
- Kölcsönkért férjek (1941)
- Fráter Loránd (1942)
- Keresztúton (1942)
- Halálos csók (1942)
- Bajtársak (1942)
- Vihar után (1944) (zenei összeállító is)
- Tűzkeresztség (1952)
- Az eltüsszentett birodalom (1956)
- Csigalépcső (1958)
- Szent Péter esernyője (1958)
- Sok hűség semmiért (1966)
- A varázsló (1969)
- Zenés TV Színház (1973-1984)
|
Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985
- Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Budapest.], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000
- Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átdolgozott, bővített kiadás. Szerkesztette: Hermann Péter. Bp., Kossuth, 1981
- Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerkesztette: Székely András. Budapest, Zeneműkiadó, 1979
- Könnyűzenei lexikon. Szerkesztette: Sebők János-Szabó Béla. Budapest, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987
- Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerkesztő: dr. Bartha Dénes, szerkesztő: Tóth Margit. Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1965
- Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006
- Révai új lexikona XVIII. (Tob–Z). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-641-6, ISBN 978-963-955-641-6
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
Zeneportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
