Vincze Ottó (zeneszerző)

Vincze Ottó (eredeti neve: Winkelhoffer Ottó) (Visegrád, 1906. július 9. – Budapest, 1984. augusztus 14.) kétszeres Erkel Ferenc-díjas (1954, 1957) magyar zeneszerző, karnagy. Innocent-Vincze Ernő (1903–1978) magyar drámaíró, librettista, dalszövegíró, dramaturg testvére.

Ez a szócikk a zeneszerzőről szól. Hasonló címmel lásd még: Vincze Ottó (egyértelműsítő lap).

Vincze Ottó
Életrajzi adatok
Születési név	Winkelhoffer Ottó
Született	1906. július 9.[1][2] Visegrád
Elhunyt	1984. augusztus 14. (78 évesen)[1][2] Budapest[3]
Sírhely	Farkasréti temető
Pályafutás
Díjak	Erkel Ferenc-díj (1954) Erkel Ferenc-díj (1957)
Tevékenység	zeneszerző karmester filmzeneszerző
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Szülei: Vincze (1911-ig Winkelhoffer) Antal mérnök és Roediger Kamilla voltak. 1922–1929 között a budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanult, ahol Siklós Albert oktatta. 1928-tól a felszabadulásig színházi karnagy és karmester volt. 1939–1942 között az állástalan zenészeket tömörítő Melles Béla-zenekart vezényelte. 1943–1945 között a Magyar Rádiónál dolgozott karmesterként és zeneszerzőként. 1945-ben az Igazolóbizottság feddésre ítélte, így a Rádiótól mennie kellett. 1946–1949 között a Miskolci Nemzeti Színházban dolgozott. Egy évadon át az Állami Bányász Színháznál (1949–1950), ezután az Úttörő Színháznál és Ifjúsági Színháznál dolgozott művészeti vezetőként 1950–1957 között. 1957–1960 között a Budapesti Operettszínház, majd 1961–1966 között a Petőfi Színház zenei vezetője és karnagya volt.

Az 1953-ban megrendezett II. Zenei Plénum keretében a Budapesti Operettszínházban bemutatták daljátékát (Boci-boci tarka), amellyel nagy sikert aratott. Sok filmzenét, komoly és könnyed jellegű dalokat írt zenekarra. Műveiből 8 hanglemez készült.

Sírja a Farkasréti temetőben található (26/1-3-6).

Színházi munkái

Zeneszerzőként

• A Boci boci tarka c. operett tartalom-ismertetője a Juventus Rádió műsorában

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 18.

• Mikszáth Kálmán: Havasi szerelem (Farkas a havason) (1951-1952, 1963)
• Csizmarek Mátyás: Boci-boci tarka (1953-1954)
• Szigligeti Ede: Párizsi vendég (1955-1957, 1962)
• Tudorovszkaja-Metalnyikov: Tündér Heléna (1957)
• Barabás-Semsei: Budai kaland (1962)
• Móra Ferenc: Aranyszőrű bárány (1963)

Karmesterként

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 28.

Babay József: Csodatükör (1937) Zerkovitz Béla: Csókos asszony (1947) Szirmai Albert: Alexandra (1947) Rossini: Sevillai borbély (1948) Jacobi Viktor: Leányvásár (1948) Strauss: Cigánybáró (1948) Strauss: Denevér (1948) Nóti Károly: Nyitott ablak (1948) Planquette: Rip van Winkle (1948) Scserbacsov: Dohányon vett kapitány (1949) Hervé: Nebáncsvirág (1949, 1959) Romasov: Mindenkivel megtörténik (1953) Török Tamás: Az eltüsszentett birodalom (1953) Heltai Jenő: Szépek szépe (1955)

Babay József: Három szegény szabólegény (1956) Kerekes János: Kard és szerelem (1957) Eisemann Mihály: Bástyasétány 77. (1958) Lajtai Lajos: Három tavasz (1958) Garinei-Giovannini: Római vasárnap (1960) Lane: Szivárványvölgy (1960) Burkhard: Tüzijáték (1961) Molnár Ferenc: Az üvegcipő (1962) Karinthy-Aszlányi: A hét pofon (1962) Molnár Ferenc: Liliom (1963)

Filmjei

Zeneszerzőként Sertéstenyésztés Magyarországon (1936) A magyar villamosipar (1938) Falu végén kurta kocsma (1939) Látta-e már Budapestet télen? (1940) (zenei vezető is) Élő fonál (1940) (zenei vezető is) A kis balta (1940) A munka akrobatái (1939-1940) (zenei vezető is) András (1941) A beszélő köntös (1941) Az ördög nem alszik (1941) Kárpátalja zöldaranya (1941) Estélyi ruha kötelező (1942) (zenei összeállító is) Őrségváltás (1942) Jelmezbál (1942) A harmincadik… (1942) Jómadár (1943) Szerencsés flótás (1943) Sári biró (1943) Fény és árnyék (1943) Futótűz (1944) Idegen utakon (1944) A molnár, a fia, meg a szamár (1944) Napfeljötte (1946) Állatkerti séta (1951) Artistavizsga (1952) Sport és egészség (1952) Életmentő vér (1953) Sportoló fiatalok (1953) Országjáró úttörők (1953) Tájékozódás a szabadban és a térkép alapfogalmai (1953) Liliomfi (1954) Láthatatlan ellenségeink (1954) A 9-es kórterem (1955) Gábor diák (1955) Bányatűz (1955) Mi történt egy tavaszi vasárnapon? (1956) A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig (1956) Nehéz kesztyűk (1957) Egyiptomi útijegyzetek (1957) Párizsi tavasz (1957) Cimborák I-II. (1958-1960) A lápvilág titkaiból (1958) Vadmadarak házatáján (1959) Alázatosan jelentem (1960) A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960) Néma romok (1961) Az aranyember (1962) A barna legényke (1964) Tüskevár (1967)

Zenei vezetőként Tiszavirág (1939) Magyar Feltámadás (1939) Tökéletes férfi (1939) Áll a bál (1939) Az utolsó Vereczkey (1939) Karosszék (1939) A miniszter barátja (1939) Bercsényi huszárok (1939) Mátyás rendet csinál (1939) Sok hűhó Emmiért (1940) A szerelem nem szégyen (1940) Jöjjön elsején! (1940) Férjet keresek (1940) Egy csók és más semmi (1941) Néma kolostor (1941) Szűts Mara házassága (1941) Ne kérdezd ki voltam (1941) Kölcsönkért férjek (1941) Fráter Loránd (1942) Keresztúton (1942) Halálos csók (1942) Bajtársak (1942) Vihar után (1944) (zenei összeállító is) Tűzkeresztség (1952) Az eltüsszentett birodalom (1956) Csigalépcső (1958) Szent Péter esernyője (1958) Sok hűség semmiért (1966) A varázsló (1969) Zenés TV Színház (1973-1984)

Díjai

• Erkel Ferenc-díj (1954, 1957)

Jegyzetek

1. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
2. BnF-források (francia nyelven)
3. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 11.)

Források

• Ábel Péter: Új Filmlexikon 2. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 633. old.
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
• Hangosfilm.hu
• Nemzeti Örökség Intézete

További információk

• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985
• Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Budapest.], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átdolgozott, bővített kiadás. Szerkesztette: Hermann Péter. Bp., Kossuth, 1981
• Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerkesztette: Székely András. Budapest, Zeneműkiadó, 1979
• Könnyűzenei lexikon. Szerkesztette: Sebők János-Szabó Béla. Budapest, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerkesztő: dr. Bartha Dénes, szerkesztő: Tóth Margit. Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1965
• Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006
• Révai új lexikona XVIII. (Tob–Z). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-641-6, ISBN 978-963-955-641-6
• Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8

• Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap