repedés vagy diszkontinuitás a kőzetben, amelyen keresztül elmozdulás történik From Wikipedia, the free encyclopedia
A geológiában a törés az anyagfolytonosság megszakítását jelenti. A kőzetrések és vetők (töréses deformációk) összefoglaló elnevezése. A törési síkoknak a Föld felszínével alkotott metszésvonalainak megnevezésére a törésvonal kifejezést használják, amely azonban nem feltétlenül egyenletes lefutású, hanem elágazó, hajladozó vonalakból álló nyaláb. A törések legfontosabb jellemzői a méretük és a törési felületek térbeli elhelyezkedése (dőlésirány, dőlésszög, felület ívessége).
 |
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
A törések milyenségének meghatározásakor a jelenségben részt vevő kőzettömbök egymáshoz viszonyított elmozdulása a mérvadó. A törések keletkezésekor létrejövő elmozdulások történhetnek:
A valós elmozdulások a természetben ritkán figyelhetők meg. Meghatározásukhoz a felület mindkét oldalán levő, az elmozdulás előtt egységes viszonyítási pontot kell találni (pl. elmetszett patakok, őslények, telérek stb.). Az elmozdulások a folyamatot kísérő jelenségek tanulmányozása során azonosíthatók be: mivel az elmozdulások általában egyenetlen felületeken mennek végbe, a vető felületén az elmozdulás irányával párhuzamos karcok, csatornák jönnek létre. Ha az elmozdulás iránya szöget zár be a törési felület síkjával, akkor a keletkező üregekben ásványok, breccsák képződnek. Az elmozdulás valós irányának megállapításakor figyelem előtt tartandó, hogy a jelenséget kiváltó feszültségtér megváltozhat vagy akár felújulhat. Ilyen esetekben keletkeznek az úgynevezett könyök alakú karcok, amikor egy oldalirányú elmozdulás hirtelen az egyik kőzettömb lezökkenésével vagy elfordulásával ér véget.
A törés legegyszerűbb formája a kőzetrés (vagy litoklázis), ami azon repedést jelenti, amely mentén a kőzet kontinuitása megszakad. A repedés mentén azonban nem történik elmozdulás. Két típusa különíthető el a keletkezési körülményeket figyelembe véve:
A kőzetréseket kitölthetik kvarc- és kalcit erek, limonit-bevonatok, vagy akár üledékes kőzetek is (ha őslénymaradványok is belekerülnek csontbreccsa a neve).
A kőzetrésekben migráló víz kitágíthatja azokat, így keletkeznek például a karsztos hasadékok. A kőzetrésekbe gyakran magma nyomul be, mely ott kristályosodik ki, ilyenkor andezit-telérek vagy dyke-ok képződnek.
A kőzetrések mérete változó a mikroszkopikus nagyságrendtől a több kilométer hosszúságig. Általában néhány száz méter hosszúságúak.
A litoklázisok térbeli helyzete a dőlés adataival illetve a csapás irányával írható le. Térbeli helyzetükben bizonyos szabályos rend ismerhető fel és rendszerint litoklázisrendszer formájában jelentkeznek a kőzettestekben. Az egymással párhuzamos kőzetrések egy litoklázis-rajhoz tartoznak. Az egymásra merőleges, egyidőben keletkezett kőzetrések neve konjugált litoklázis.
A litoklázisok dőlésszöge és iránya függ a kőzetanyagtól: minél merevebb, ridegebb a kőzet, annál meredekebb helyzetű a litoklázis síkja.
A vetők olyan törések, amelyek során az érintkező kőzettestek egy nyírási sík mentén elmozdulnak. Ez az elmozdulás lehet néhány centiméter hosszúságú, de elérheti a több száz kilométer hosszúságot is. A vetők képződési folyamata a vetődés. A nagy kiterjedésű vetők rendszerint kisebb mozgások additív halmozódása során keletkeznek, de földrengések során rövid idő alatt jelentős hosszúságú vetők is létrejöhetnek.
A vető alkotóelemei:
A vetők osztályozásának alapja a mozgás iránya:
A vetőket általában számos, párhuzamos mellékvető kíséri. Kitöltő anyaguk az elmozduló kőzetblokkok felmorzsolt anyagából keletkező tektonikus breccsa.
Ha a vetődéskor nem szakad meg a kőzetrétegek folytonossága, akkor hajlításos forma, úgynevezett térránc vagy flexura keletkezik.
A törések egyetlen fajtája sem végtelen hosszú. Az alakváltozások egyes törések megszűnésekor másokra ugornak át, azaz az alakváltozás folytonosan változó elvetésű töréseken oszlik meg. Az alakváltozás egyik szerkezetről a másikra kerülése az úgynevezett váltó szerkezetek segítségével történik.
Három típusa ismert:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
