(1964) magyar történész, szociológus From Wikipedia, the free encyclopedia
Vecsei Miklós (Szőny, 1964. augusztus 20. –) magyar szociálpolitikus, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat előbb ügyvezető,[1] majd általános alelnöke.[2][3]
| Vecsei Miklós | |
 | |
| Született | 1964. augusztus 20. (60 éves) Szőny |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | hat gyermek: |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | alelnök (2010–, Magyar Máltai Szeretetszolgálat) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vecsei Miklós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán pedagógusi, majd a Pázmány Péter Hittudományi Főiskolán teológiai diplomát szerzett. Szociálpolitikai diplomáját – ösztöndíjasként – 1998-ban az Észak-London Egyetem (University of North London) hallgatójaként szerezte.[4] 1989 óta tagja a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, amelynek önkéntesként 1990-től budapesti vezetője volt, 2002 májusától – főállásúként – ügyvezető alelnöke,[5] majd 2010 elején a szeretetszolgálat általános alelnökévé[F 1] választották.[2] Tagja a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumának (1992), valamint a Máltai Lovagrendnek (1993), mint magisztrális lovag. Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 2002 novemberében kinevezte a hajléktalanok ügyének miniszteri biztosává.[5] 2007. október 15-én az országgyűlés elfogadta a szociális törvény módosítását úgy, hogy a hajléktalanellátás minimuma – bizonyos esetekben – a sátras ellátás. Ezt összeegyeztethetetlennek találta munkájával és két nappal később (17-én) benyújtotta lemondását.[6] A Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumi elnöke 2007 decembere[7] és 2010 januárja között.[2] Öt saját – Miklós, Kinga, Mária, József, Teréz – és egy örökbefogadott – Zoltán – gyermeke van.[8][9]
Fia, Vecsei H. Miklós sokoldalú művész. Lánya, Vecsei Kinga Réta a 2015-ben bemutatott Szerdai gyerek című film, főszereplője volt.[10]
Vecsei Miklós és Győri-Dani Lajos (jelenlegi ügyvezető alelnök) irányításával alakultak ki a szeretetszolgálat jelenlegi tevékenységi köre és munkamódszerei. A Miklós utcai volt munkásőr laktanyában 1990. október 15-én nyitott hajléktalan szálló olyan szakmai műhellyé vált, ahol a szociális szakma meghatározó vezetői rendszeresen megfordultak.[11] Szükséghelyzetben ideiglenes szállót nyitottak a Dunán veszteglő Vitalij Zakrutkin orosz teherhajón, a Nyugati pályaudvar külterületén álló vonaton. 1991-ben a zuglói Szatmár utcában kilakoltatásra ítélt családok gondjait átvállalva, velük együttműködve tették le a későbbi Jelenlét program alapjait.[12] Meghatározó szerepet töltött be a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás magyarországi meghonosításában, valamint a szociális munkával megtámogatott, épített és mozgó játszóterek elterjedésében.[13][14]Számos kísérleti program fűződik a nevéhez, amelyek a leghátrányosabb helyzetű közösségek felzárkóztatását célozzák, ezeket a programokat átfogó néven Jelenlét programoknak nevezik.[15][16][17]
A 2004 novemberében Tarnabodon indított Befogadó falu program,[18][19] majd a 2005-ben a monori cigánytelepen kezdett integrációs modellprogram[20] vezetőjeként új szemléletmódot alakított ki, mely a mindennapos jelenlét során felállított szociális diagnózis alapján reagál a helyben megismert problémákra. A komplex beavatkozást megvalósító, úgynevezett Jelenlét program főbb területei a szociális támogatás, a közegészségügy, a lakhatás, a foglalkoztatás, a helyi gazdaságfejlesztés, az oktatás és a közösségfejlesztés, nagy hangsúlyt fektetnek továbbá a zene és a sport integrációs szerepére.[21] A 2013-ban elindított Szimfónia program során a Kupper András által felkarolt, a legszegényebb gyerekek tanítására kifejlesztett zenepedagógiai módszernél ugyanúgy a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása a cél, mint a monori romatelepen indult labdarúgó edzések során.[22] A közösségépítést a szociális munkával ötvöző sportprogramok koordinálására létrehozták a szeretetszolgálat sportegyesületét. A szeretetszolgálat továbbá több helyszínen működtet óvodát és iskolát, amelyeket a szeretetszolgálat iskola alapítványa tart fenn. Az általa vezetett stáb 2011-ben adta közre a szegregátumok felszámolásának gyakorlati tapasztalatait összesítő Jelenlét című szakkönyvet. A programot azóta számos település szegregátumaira kiterjesztették, többek között a pécsi Györgytelepen ,[23] a veszprémi Pokoli toronyban, a tatabányai Mésztelepen, a miskolci Lyukóvölgyben[24] és Számozott utcákban is működik.[25][26][27] 2016. december 16-án a Jelenlét program Magyar Örökség Díjat kapott.[28] 2016-ban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kormányhatározat alapján indította el Jelenlét programját Tiszabőn és Tiszaburán.[29]
2002 novemberében nevezték ki hajléktalanügyi miniszteri biztosnak.[30] Miniszteri biztossága idején jött létre a Hajléktalanokért Közalapítvány – melynek elnöke is volt – és az Országos Hajléktalanügyi Szakmai Tanács. Nevéhez kötődik többek között a 24 órás egészségügyi centrumok, a hajléktalan nappali centrumok kialakítása, a hajléktalanellátás országos és regionális módszertanának kidolgozása, a regionális diszpécserszolgálatok létrehozása, a megyei krízisautó szolgálatok megalakulása. Hivatali ideje alatt alakították ki a hajléktalan emberek támogatott lakhatási programját, mely később uniós finanszírozású program lett, illetve 11 ingatlan került állami vagyonkezelésből a hajléktalanellátásba. Győri Péterrel és Maróthy Mártával közösen megalkották a Hajléktalanügyi stratégiát. 2007. október 15-én az országgyűlés elfogadta a szociális törvény módosítását úgy, hogy a hajléktalanellátás minimuma – bizonyos esetekben – a sátras ellátás.[31] Ezt összeegyeztethetetlennek találta munkájával és két nappal később (2007. október 17-én) benyújtotta lemondását.[32][33][34]
Orbán Viktor miniszterelnök 2019. április 19-ei hatállyal kinevezte a diagnózis alapú felzárkózási roma stratégia előkészítésének és végrehajtásának koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztossá.[35]
Az általa koordinált Felzárkózó települések program[36] 2019-ben indult, a hosszú távú esélyteremtő program célja Magyarország 300 leghátrányosabb helyzetű településének felzárkóztatása. A program első szakaszában 31 településen kezdődött meg a szociális munka, és szakaszos bővüléssel 67-re (2020), 118-ra (2021) majd 178-ra (2023) bővült a programban helyt kapó falvak száma.[37] A felzárkózó településeken összesen 29 egyházi- és civil karitatív szervezet dolgozik, a településeken alkalmazott módszertan alapját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja adja. A program elindulása óta az összes érintett településen (178) megnyitottak a szociális munka központjaként működő Jelenlét Pontok, amelyek közösségi térként, illetve játszó- és fejlesztőhelyként is funkcionálnak. A program részeként 2021–2023 között 177 településen zajlott a Fókuszban a gyermek nevű, a legkisebb gyermekek felzárkózását segítő program.[38] A Felzárkózó települések program minden településen szociális diagnózison alapuló cselekvési tervet határoz meg, melynek a helyi gazdaság fejlesztése éppúgy része lehet, mint az életveszélyessé vált lakóházak javítása, vagy a hiányzó egészségügyi ellátás telemedicinás eszközökkel történő pótlása.[39] 2020-ban Tiszabőn működésbe állt az ország első szociális naperőműve, az ott termelt energia eladásból évente 70 kisgyermekes család téli fűtését támogatják.[40] 2023 nyarán további huszonegy szociális naperőmű létesült hátrányos helyzetű településen létesült.[41] A 2022-es választások után Orbán Viktor miniszterelnök 2022. június 8-ai hatállyal a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztosnak nevezte ki.[42]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
