növényklád From Wikipedia, the free encyclopedia
A Bryopsida a lombosmohák (Bryophyta) törzs egyik osztálya és az ismert lombosmohafajok 98%-a tartozik ide. Szigorú értelemben csak őket nevezzük moháknak. Magyarországon hozzávetőlegesen 470 valódi lombosmohafaj él.
 | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||
| ||||||
| Alosztályok[1] | ||||||
|
Bryidae | ||||||
| Hivatkozások | ||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bryopsida témájú kategóriát. | ||||||
A lombosmohák életciklusának elején a haploid meiospórából létrejön egy gazdagon elágazó, zöld fonalas telep a protonema (előtelep). Az előtelep gazdag kloroplasztiszban, a sejtek keresztirányú falakkal vannak elválasztva (chloronema). A chloronema átalakul kloroplasztisz szegény, ferde keresztirányú falakkal elválasztott sejtekből felépülő caulonema-vá (caulo = szár), amin a rügyek alakulnak ki, amikből a tényleges mohanövénykék (gametofita) fejlődnek ki.
Minden lombosmoha rendelkezik szárral és levelekkel. Ezek nem egyenértékűek az edényes növények szárával és levelével, de a könnyebb érthetőség miatt leggyakrabban a mohák száracskáját szárnak, levelecskéjét pedig levélnek nevezik. A szárnak csak tartó funkciója van, a tápanyag szállításban nincs igazi szerepe. A moháknak nincs igazi gyökere. A rhizoidok csak rögzítik a növényt az aljzathoz.
A levelek legtöbbször egysejt rétegűek, ritkábban több rétegűek, speciális esetekben differenciált felépítésűek. Gyakran ér merevíti a levelet. A levelek általában szórtan helyezkednek el a száron, de egyes esetekben a levelek szabályosan két sorban állók (Fissidens, Distichum) vagy három sorban is elhelyezkedhetnek (Fontinalis, Meesia).
A növekedési habitus alapján két nagy csoportra oszthatók a lombos mohák: acrocarp (csúcstermő) és pleurocarp (oldaltermő).
Az acrocarp lombosmohák hajtása egyenes vagy elágazó, közel állnak egymáshoz ezáltal párnát hoznak létre. A sporofiton (spóratartó tok és nyél) a hajtások végén fejlődik. A levélsejtek a legtöbb acrocarp fajnál négyszögletes, szögletes vagy kerek alakúak. A levelek ilyenfajta sejthálózatát parenchimatikus sejthálózatnak nevezzük. A fejlett levél ér szinte az összes akrokarp mohánál jelen van, de vannak kivételek.
A pleurocarp lombosmohák gyepe legtöbbször laza, hosszú és elágazó hajtásokból áll. A sporofitonok legtöbbször a szár és az oldalágak oldalán fejlődnek. Sok pleurocarp faj leveleinek a sejtjei keskenyek és hosszúkásak, az ilyen típusú sejthálózatot prosenchimatikusnak nevezzük.
A pleurocarp fajokat evolúciós szempontból fiatalabbnak tartják mint az acrocarpokat.
A lombosmoháknál az ivarszervek (gametangium) a hajtáscsúcson vagy a hajtások oldalán alakulnak ki (lásd. pleurocaprp-acrocarp). Az ivarszerveket a lomblevelektől eltérő ún. perichaetialis levelek veszik körbe, ezeknek alakja, mérete döntő jelentőségű lehet a fajok megkülönböztetésében. Az ivarszerveket még meddő fonálszerű soksejtű képletek is körbe veszik, ezeket parafízisnek nevezik. A hím ivarszervek (antheridium) megnyúlt bunkó alakúak. Az antheridiumok rendszerint csoportosan képződnek, de egyes fajoknál egyesével (Fissidens). A női ivarszervek (archegonium) palack alakúak, rendszerint ezek is csoportosan képződnek. A lombos mohák lehetnek egylakiak és kétlakiak.
A sporofiton három részből áll: talp, nyél (seta) és tok.
Egy talp rögzíti a sporofitont a gametofitonhoz. Ez biztosítja a kapcsolatot a sporofiton és az anyanövény között. A sporofiton nem képes önállóan táplálkozni, szükséges neki a víz és tápanyag ellátás a gametofiton felől.
A spóratartó tokot két főréteg alkotja, egy belső (endothecium) és egy külső (amphithecium). Az amphithecium képezi a tok külső falát, melynek felülete lehet sima, rovátkolt vagy vonalas. Az endothecium két rétegből áll, a külső rétegében vannak a spóraanyasejtek melyek osztódással hozzák létre a spórákat és egy belső rétegből melyből a központi oszlopocska (kolumella) jön létre mely összekapcsolódhat a tok fedelével. A kolumella látja el vízzel és tápanyaggal a spóraanyasejteket. A tok nyílhat fedéllel vagy fedél nélkül (kleistocarp). A spóratok fedő nagyon változatos alakú. Lehet kúp alakú, rövid, vagy megnyúlt, egyenes vagy ferdén csőrös, szimmetrikus vagy aszimmetrikus.
A kalyptra az archegonium maradványa, mely beborítja részben vagy teljesen a tokot (Encalypta, Orthotrichum), egyes genuszoknál nagyon jellegzetes alakú. Legtöbbször sima felszínű, de lehet érdes (Encalypta) vagy szőrözött (Orthotrichum, Ulota) is.
Ha a tok fedéllel nyílik, akkor a nyílásnál lehetnek perisztómium fogak, ezek jelenléte, száma, alakja, mérete fontos rendszertani- és határozóbélyeg.
A Bryopsida osztály 8 alosztályra oszlik és amikbe 27 rend tartozik. A mohák rendszertana az utóbbi időben jelentősen változott a molekuláris genetikai kutatásoknak köszönhetően. A jelenlegi felosztás Stech és Frey 2009-es munkáját követi:[2]
További részleteket lásd a Mohák rendszertanánál.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
