V. Haakon norvég király

Norvégia királya From Wikipedia, the free encyclopedia

V. Haakon norvég király

V. Haakon Magnusson vagy Hosszúlábú Haakon (1270. április 10.[1]1319. május 8.[2]) norvég király 1299-től haláláig; a nagy hűbéresek hadállásait megtörve erősített meg a királyi hatalmat;[3] angolellenes külpolitikája miatt országa a Hanza Szövetség északnémet kereskedőinek gazdasági befolyása alá került.[4][5] Uralkodása a középkori norvég történelem aranykorának végét jelentette.[4]

Gyors adatok
V. Haakon
Thumb
Haakon királyi pecsétje
felirat: SEGRETVM • HAQVINI •
DEI • GRA • REGIS : NORWEGIE •

Norvégia királya
Uralkodási ideje
1299. november 1. 1319. május 8.
KoronázásaOslo
1299
ElődjeII. Erik
UtódjaVII. Magnus
Életrajzi adatok
UralkodóházYngling-ház
Született1270. április 10.
Tønsberg
Elhunyt1319. május 8. (49 évesen)
Tønsberg
NyughelyeOslo
ÉdesapjaVI. Magnus
ÉdesanyjaIngeborg Eriksdatter
Testvére(i)II. Erik norvég király
Házastársa
  • Euphemia of Rügen
  • Isabelle de Joigny
Gyermekei
  • Ingeborg of Norway
  • Agnes Haakonsdatter
Thumb
A Wikimédia Commons tartalmaz V. Haakon témájú médiaállományokat.

Bezárás

VI. Magnus fiatalabbik fiaként követte bátyját, II. Eriket a trónon.[4] Az Erik uralkodása alatt megnövekedett főnemesi és főpapi hatalom megnyirbálása érdekében 1308-ban eltörölte a bárói rangot,[4] eltávolította az arisztokratákat a királyi tanácsból, és visszavezette bizonyos papok kinevezésének jogát.[4] Több királyi várat építtetett, köztük a nevezetes akershusit (ezt 1815-ig erődként használták).[4] A kormányzás központját az északi-tengeri kikötők vidékéről keletre helyezte át,[4] ez a Norvégia nyugati gyarmataival való kapcsolat hanyatlását és a kereskedelemből származó királyi jövedelem csökkenését jelezte.[4] Akárcsak bátyja, Haakon is kedvezményeket adott a Hanza-kereskedőknek, magára haragítva az angolokat.[4] Angolellenes politikája betetőzéseként támogatta az angol uralom lerázására kitört skót felkelést.[4] Uralkodása idején meg-megújuló háborút folytatott Dánia és Svédország ellen is.[3][4] Mind Haakon, mind felesége, Euphemia lelkes művészetpártoló volt, sok lovagregény megírását és lefordítását támogatták.[4] Minthogy fia nem született, módosította a trónöröklési törvényt, hogy Ingeborg nevű leányának fia, Magnus Eriksson követhesse a trónon.[4] Ő volt az utolsó uralkodó az államalapító Harald Halfdansson dinasztiájából[5][6] (azaz az Yngling-házból). Ingeborg lánya révén néhány kivételtől eltekintve közvetlenül tőle származnak az őt követő norvég királyok egészen napjainkig.

Gyermekei

  • Haakon első házasságát a francia Izabellával[1] kötötte, nászuk gyermektelen maradt.
  • Második felesége Rügeni Eufémia[1] (1280 k. – 1312 májusa) lett, akivel 1299-ben[1] házasodott össze. Egy leányuk született:
  • Ezenkívül Haakonnak született egy törvénytelen gyermeke is:
    • Ágnes[1] ∞ Hafthor Jonsson[1]

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.