Vízemelő kerék

A vízemelő kerék (nemzetközi neve: nória) folyóvíz mellett használt, víz emelésére alkalmazott kerék. Főleg az ókorban használták, de egyes példányai napjainkban is működnek.

Nem tévesztendő össze a következővel: Mória.

Folyó vizével hajtott vízemelő kerék vázlatos működése (felül egy nem ábrázolt billentő szerkezet borítja ki a vizet)

Régi építésű vízemelő kerék a mai Szíriában (Hama)

Modern, géppel hajtott vízemelő kerék (Portugália)

Ma is működő vízemelő kerék (Erlangen, Németország)

Elnevezése

A spanyol noria szóból származik, aminek eredete az arab ناعورة, nā‘ūra, jelentése: „horkoló”, ami a szerkezet által keltett zajra utal.

Működése

Egyszerű formája egy keréken valósítja meg a vízenergia hasznosítását és a vízemelést. A kerék mentén elhelyezett vödrök vagy mélyedések alulról vizet emelnek fel, amit feljebb medencébe vagy csővezetékbe ürítenek. Legtöbbször öntözésre használják az így nyert vizet. A kereket állati erővel vagy széllel hajtják meg, de a folyó erejét is használhatják. A kerék átmérője az ókorban elérte a 12 métert, a középkorban a 20 métert is (ekkora a legnagyobb vízemelő kerék, ami a szíriai Hamában van, és napjainkban is üzemel).

Összetett formájában többféle vízemelési módszert alkalmaz, mint például vízkerék hajtású mechanizmussal hajtott labdás-láncos, vagy ejtett golyós szivattyú, mint amilyen Esztergomban volt.

Története

A vízszintes tengelyű vízkerék első leírása Vitruvius római építésztől származik az i. e. 1. századból.

A folyóvíz által hajtott kereket eleinte a vízimalmok használták gabona őrlésére, illetve kovácsműhelyek a tűz fújtatására, később alakult ki a víz átemelésére alkalmazott funkciója.

A 18. század végén indult ipari forradalom során kifejlesztett gőzgép megjelenéséig a víz által hajtott kerék volt az ipar fő energiaforrása (csak a szélmalom jelentett konkurenciát számára). A korai amerikai, iparral foglalkozó városok emiatt többnyire folyó mellett jöttek létre.

Gilgames korában, mikor Urukban uralkodott, Babilonban és Urukban is alkalmazták a vízemelőt.

Források

• Robert Curley (szerk.): The Britannica guide to inventions that changed the modern world, Britannica Educational Publishing, 2010, ISBN 978-1-61530-064-8, pp. 146–149
• Szepesi Zoltán (2009) Esztergom reneszánsz kori bámulatos vízgépe, a technikatörténeti hungarikum

Szakirodalom

Kapcsolódó szócikkek

• Esztergom
• Vízkerék
• Szivattyú