Vénusz lefegyverzi Marsot (festmény)

A Vénusz lefegyverzi Marsot Jacques-Louis David festménye, melyet 1824-ben fejezett be. A monumentális, 3 méternél magasabb (308x265) mű a brüsszeli Királyi Szépművészeti Múzeum fő csarnokában, a bejárathoz közel, kiemelt helyen látható.

Vénusz lefegyverzi Marsot (Mars désarmé par Vénus)
Művész	Jacques-Louis David (1824)
Műfaj	akt mitológiai festmény
Mozgalom	neoklasszicizmus
Magasság	308 cm
Szélesség	265 cm
Múzeum	Királyi Szépművészeti Múzeum (Brüsszel)
Gyűjtemény	Királyi Szépművészeti Múzeum (Brüsszel)
Katalógusszám	200 (Jacques-Louis David catalog raisonné, 1973)
Anyag	olajfesték vászon
A Wikimédia Commons tartalmaz Vénusz lefegyverzi Marsot témájú médiaállományokat.

A mű keletkezése

A politikai okok miatt eleinte kényszerű, majd a mű keletkezése idején már önkéntes száműzetésben Brüsszelben élő és alkotó festő 73 éves korában látott hozzá ennek a művének megalkotásához. Elkészülte után egy évvel baleset következtében meghalt, így ez lett utolsó alkotása. Még életében bemutatta egy párizsi kiállításon.

A mű

A festő témáját szinte szürrealista környezetbe helyezte. A felhők között lebegő templomban Vénusz hűséges kísérői, a három grácia és Cupido segítségével fegyverzi le Marsot. A háború istene kedvtelve adja meg magát a bájos istennőnek.

A mű még ma is meglepi nézőit és a szakértőket az antikvitás, az idealizmus és a realizmus elemeinek egyesítésével. Az idős művész hatalmas energiájú, életörömet sugárzó, provokatív és ironikus képet festett száműzetésében, és elküldte szülővárosa rangos kiállítására annak tudatában, hogy ott már az akkor divatossá váló romanticizmus áramlata kerekedett felül.

További információk

• A festményről a Királyi Szépművészeti Múzeum honlapján

• Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap