(1840–1897) magyar történetíró, vármegyei elöljáró From Wikipedia, the free encyclopedia
Szent-király-szabadjai Véghely Dezső (Veszprém, 1840. november 28. – Abbázia, 1897. április 2.) történetíró, vármegyei elöljáró.
Véghely Dezső | |
Portrédomborműve Balatonalmádiban. Alkotó: Bődy Henrik. | |
Született | 1840. március 28. Veszprém |
Elhunyt | 1897. április 2. (57 évesen) Abbázia |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | történetíró, vármegyei elöljáró |
A Wikimédia Commons tartalmaz Véghely Dezső témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Atyja, Véghely Imre a megye alispánja (1867–72.), anyja szomori és somodori Pázmándy Karolina. Véghely Dezső szülővárosában végezte a gimnázium IV. osztályát; a többieket Pápán járta, majd a VIII. osztály végzésére Sopronba ment. Jogi tanulmányainak a budapesti egyetemen bevégzése után szülővárosába ment és itt Gaál Lajos ügyvéd irodájában nyert alkalmazást; majd mint joggyakornok Marcaltőre költözött, ahol kedvelt tanulmányainak, a történelemnek élt három évig. Ez időre esik a «Dunántúli történetkedvelők» egyesületének megalakulása, melynek egyik buzgó munkás tagja lett és mely idővel (1867) alapját vetette meg a «Magyar történelmi társulat»-nak, melynek igazgató-választmányi tagja volt. Az ügyvédi vizsgát letevén 1865-ben véglegesen szülővárosába, Veszprémbe tette át lakását és ügyvédi irodát nyitott, ugyanakkor rendszeresen foglalkozott történelmi tanulmányokkal is, pl. oklevélkutatással. 1875-ben Veszprém város, 1878-ban Veszprém vármegye megválasztotta főjegyzőjének. 1880. december 31-től helyettes alispánként működött. 1881. március 8-án a megye egyhangúlag alispánná választotta a nem sokkal korábban elhunyt Bezerédj Gyula helyett. A dunántuli református egyházkerület világi főjegyzője, a veszprémi egyházmegye gondnoka volt.
Írói pályáját a “Győri Történelmi és Régészeti Füzetek” hasábjain kezdte meg. Őt bízták meg Veszprém vármegye monográfiájának megírásával; de közbejött betegeskedése és halála miatt már nem dolgozhatta fel gyűjtött okiratainak adatait.
Társadalmi téren igen sokat tett - lelkes úttörőként - Balatonalmádi rendes fürdőhellyé fejlesztése érdekében.
A történelmi forrásművek közül, mint szerkesztőnek, vagy szerkesztőtársnak kiváló érdemei vannak:
Cikkei a Győri tört., és rég. Füzetekben (I. 1861. Bánfalvi Barics Péter temetési zászlója, Időjárási följegyzések a XVIII. századból, II. Rövid krónika a mohácsi vész utáni évek eseményeiről, III. A Ludányi nemzetség okmányai, IV. A marczaltői régi várkastély és az utolsó Marczaltőyek); a Századokban (1869. Gyulafy László életéhez, 1870. Jelentése és regestái a vasvár-szombathelyi káptalan s a csornai és pannonhegyi conventek levéltárairól, Korothnay Katinka 1871. Zemplin-Zemlin, s a néhai helytartótanács földirati jártassága, 1876. A galgóczi levéltár); a Figyelőben (III. 1877. Egy idyll Amade Lászlótól).
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.