A védett faj kifejezés alatt az adott földrajzi területen természetvédelmi oltalom alatt álló faj fogalma értendő. A kifejezés vonatkozhat állat- és növényfajokra egyaránt, a védelmet általában a fajnak (vagy a faj adott területen élő populációjának) a veszélyeztetettsége indokolja.
Állatok esetében a fogalom ellentétpárja (hozzávetőlegesen) a vadászható (szabadon elejthető, befogható) faj, de a két fogalomkör határvonala nem húzható meg élesen, mert a vadászható fajok egy része is csak korlátozott módon elejthető, és a védett fajok között is akadnak olyanok, amelyek egyedei bizonyos körülmények között (például nagyfokú gazdasági károkozás vagy annak veszélye esetén) elejthetőek.
Növények esetében a fogalomnak nincs igazán kialakult ellentétpárja, a nem védett növényfajok lehetnek gyomfajok, erdő-, mezőgazdasági, gyógyászati vagy ipari hasznosítású vad növényfajok és termesztett kultúrfajok egyaránt.
A közvélemény és a szakmai nyelv is a vadászható fajokat általában úgy tekinti, mintha azok "védtelenek" lennének. Ennek oka, hogy a vadon élő fajok védetté nyilvánítása - a XIX. század végi kezdetektől fogva - hasznosításuk (vadászat, csapdázás, madárhálózás) vagy irtásuk (kártékony fajok, kártevők, dúvad) megtiltását jelentette. Ez a szemlélet mind a mai napig szakmai körökben is él és nehezen változik. A vadászati jogszabályok változásából azonban egyértelműen kimutatható, hogy a modern vadászati jog súlypontja a vadászati jogok védelméről áthelyeződött a biológiai sokféleség védelmére, a vadon élő állatok egészséges állományainak fenntartására és tartamos hasznosításukra, valamint az élőhelyek védelmére.
A vadászati jogszabályok a következők meghatározásával biztosíthatják a vadászható fajok (vad) védelmét:
- az adott faj mikor vadászható (vadászidény).
- a vadászat hol gyakorolható (vadászterület).
- jogszerűen kik vadászhatnak (vadászok, azaz vadászati engedéllyel rendelkező személyek).
- egyes vadfajok esetében milyen eszközök használhatók (vadászfegyverek, képzett vadászebek, ragadozó madarak).
- az egyes vadfajok esetében milyen vadászati módok alkalmazhatók (egyéni vadászat, társas vadászat).
- az idényen belül mely napokon lehet vadászni (a hét bizonyos napjainak tiltása), valamint a nap mely részében lehet vadászni (pl. éjszakai vadászat tiltása).
- az egyes vadfajokból idényenként (vadgazdálkodási tervezés) vagy vadásznaponként (napi terítékkvóta) mennyi ejthető el.
A magyar vadászati jogszabályok ezeket az előírásokat a Berni egyezmény,[1] valamint az EU madárvédelmi irányelve[2] és élőhelyvédelmi irányelve[3] alapján tartalmazzák.
A fentieken túl meg kell említeni a vad élőhelyének védelmét és fejlesztését, valamint a vadászterület őrzését, amivel a vadászok szintén hozzájárulhatnak a vadon élő állatok védelméhez.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
