Vásárosdombó
magyarországi község Baranya vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Vásárosdombó (horvátul: Dubovac[3]) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
| Vásárosdombó | |
 | |
| kálvária | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Hegyháti |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szajki Lajosné (független)[1] |
| Irányítószám | 7362 |
| Körzethívószám | 72 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1004 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 91,91 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,74 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 18′ 21″, k. h. 18° 07′ 53″ | |
 Vásárosdombó
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |
| Vásárosdombó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vásárosdombó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A vármegye északi szélén, a Baranya-csatorna mellett helyezkedik el; a település nagyobb része a csatorna bal oldalán fekszik, egy kisebb, Ódombó nevű része a jobb oldalon terül el. Külterületi településrésze Melegoldal, mely a központtól mintegy 2 kilométerre fekszik északkeleti irányban. A 2011-es adatok szerint Melegoldal lakatlan, 12 nem lakott üdülő alkotja.[4] Melegoldalra egy földút vezet Vásárosdombóról.
Megközelítése
A település a Dombóvár-Sásd közti 611-es főút mentén fekszik, ezen érhető el a 61-es és 66-os főutak felől is. Elérhető a község Komló irányából is, a 6546-os úton, amely a központban csatlakozik bele a 611-es főútba, mintegy 16 kilométer megtétele után. A környező kisebb települések közül Vásárosdombó déli széle felől érhető el Tarrós, a 65 178-as számú mellékúton.
Ugyancsak áthalad a településen a Budapest–Pécs-vasútvonal és a Godisa–Komló-vasútvonal közös szakasza, amelynek egy megállási pontja van itt, Vásárosdombó vasútállomás, a település keleti szélén, a vasút és a 6546-os út keresztezésének északi oldalán.[5]
Az Árpád-korban már lakott települést 1313-ban említették először az oklevelek, mely ekkor János mester birtoka volt, aki Tolna és Somogy vármegye főispánja is volt.
A 15. században a Dombói (Dombay) család. Dombay Miklós birtoka, és vásártartási joggal is rendelkező mezőváros volt.
A török időkben végzett népszámlálás 1554-es adatai szerint csak 10 ház állt a településen.
A település csak a két világháború közötti időkben kezdett fejlődésnek indulni.
Vásárosdombó a 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 834 lakosa volt, ebből 825 magyar, 6 német, melyből 823 római katolikus, 6 evangélikus volt.
A 2001-es népszámláláskor 1151 lakosa volt, 2008. január 1-jén pedig 1159-en éltek a településen.
Polgármesterei
- 1990–1994: Farkas István (független)[6]
- 1994–1998: Farkas István (független)[7]
- 1998–2002: Farkas István (független)[8]
- 2002–2006: Szabó László (független)[9]
- 2006–2010: Szabó László (független)[10]
- 2010–2014: Szabó László (független)[11]
- 2014–2019: Szabó László (független)[12]
- 2019–2024: Szabó László (független)[13]
- 2024– : Szajki Lajosné (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 1120 | 1107 | 1123 | 1048 | 995 | 1021 | 1010 | 1004 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,8%-a magyarnak, 6,8% cigánynak, 1,8% németnek mondta magát (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,6%, református 2,8%, evangélikus 2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 13,4% (10% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 12,8% cigánynak, 0,3% németnek, 1,9% románnak, 0,3% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1% lengyelnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,3% volt római katolikus, 1,9% református, 1,8% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (25,3% nem válaszolt).[15]
- Szent Márton tiszteletére szentelt barokk stílusú temploma 1789-ben épült Péchy Márton plébános és az Eszterházy család adakozásából, a régi templom helyén. Oltárképén Szent Márton a feltámadt Krisztus előtt térdel. Főoltára és szószéke copf stílusú.
- A Magyar Köztársaság Helységnévtára
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
