Várhely (Sopron)
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Várhely (németül Burgstall vagy esetenként Purgstall[1][2]) a Soproni-hegység egyik csúcsa, tengerszint feletti magassága 482 m. Nevét a csúcsot körülvevő, a kora vaskor idején épült földvárról kapta. A földvár melletti területen számos halomsír található. A hegy legmagasabb pontján áll a fából épített Várhely-kilátó.
| Várhely (Burgstall, Purgstall) | |
 | |
| A Várhely a Károly-kilátóból | |
| Magasság | 482 m |
| Hely | Sopron |
| Hegység | Soproni-hegység |
| Elhelyezkedése | |
 Várhely
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 39′ 59″, k. h. 16° 31′ 57″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Várhely témájú médiaállományokat. | |
A Várhely Sopron belvárosától mintegy 5 km-re délnyugatra fekszik. A hegytető és a rajta álló kilátó a város több pontjáról, illetve a Soproni-hegység több kilátójából is látható. Északról a Brennbergi-völgy, keletről a Tacsi-árok, délről az Ördög-árok, nyugatról a Tolvaj-árok határolja. Tengerszint feletti magassága 482 m. Keleti oldalában fakad a Szent György-forrás, a hegyet határoló völgyekben pedig további három forrás található: a Természetbarát-forrás és a Hármas-forrás (Tacsi-árok), valamint a Béla-forrás (Brennbergi-vőlgy). Területét részben fenyő-, részben lombos erdő borítja.
A kora vaskorban, az i. e. 7. században a Várhelyen élők a hegytetőn lévő telepüket sánccal vették körbe. Azonban a hegyet már előbb is használták, már a késő bronzkortól, csak erődítés nélkül. A magaslatot körbevevő kettős, néhol hármas fősánc Hallstatt-korabeli, a délnyugati kettős elősánc és a fősánc által határolt területet kettéválasztó középső sánc kelta korabeli. A földből és fából épített vár egy 900 m hosszú és 350 m széles területet foglal el, a fősánc által határolt terület mintegy 21,5 ha (azaz 215 000 m2) nagyságú.[3]
Az földvár belső területén a kelták jelentős átépítéseket végeztek a késő vaskorban, ennek nyomát őrzik a belső sáncok. Az előkerült kelta leletek alapján virágzó élet folyt az erődített településen. A főkapu közelében egy szögletes, földbe mélyített korai vaskori házat is feltárt a kutatás. Az erődítményhez déli irányból körülbelül 200 kisebb-nagyobb halomsír csatlakozik egy alacsonyabban fekvő domboldalon, a telephez vezető mai út két oldalán.
A Várhelyen található Hallstatt kori sáncvár a keleti Hallstatt kultúra egyik legfontosabb lelőhelye. Az itteni feltárásokat 1887-ben Bella Lajos, a soproni reáliskola (a mai Széchenyi István Gimnázium) tanára kezdte meg.[4] 1932-ig több ásatás történt a földvárban és a mellette elterülő halomsírokból álló temető területén.[5] Az ásatások 1971–1978 között Patek Erzsébet vezetésével folytatódtak.[6][7][8] 2021-től a sáncon belüli megtelepedés vizsgálatára indult kutatási projekt[9] Dr. Mrenka Attila vezetésével, amelyhez a közösségi régészet segítségével feltárások[10] is kapcsolódnak.
A Várhelyen előkerült leletek (elsősorban az alakos urnák) nemzetközi szinten is jelentősek. A település i. e. 750–600 közötti időszakának rétegeiből rozs- és búzaszemek valamint a tenyészett állatok: sertés, szarvasmarha, juh, kecske, ló és kutya csontjai kerültek elő. A vadászott állatok közül a gímszarvas, vaddisznó és őz csontjait találták meg. Az 1970-es években feltárt halomsírok egyikét a talált leletek másolatával berendezve megtekinthetővé tették.
Bella Lajos tiszteletére a soproni múzeumbarátok 1957-ben emlékművet állítottak az egykori ásatások helyszínén. Az emlékművet Szakál Ernő soproni szobrászművész tervezte, tetején az ásatások során előkerült urna öntöttvasból készült másolata áll.[11] Az emlékművet 2001-ben a Széchenyi István Gimnázium felújította.
Földsánc a Várhelyen
Megnyitott halomsír
Leletmásolatok a sírban
A Bella-emlékmű
A Bella-emlékmű felirata
Várhelyi lelet Bécsben
A hegytetőn álló Várhely-kilátó, illetve az ásatási helyszíneken kialakított archeológiai park miatt a Várhely kedvelt túracélpont. Gyalog több irányból is megközelíthető a jól kiépített, jelzett turistautakon. A Bella-emlékmű közelében esőbeálló és pihenőpadok is találhatók. 2005 óta minden évben a Várhelyen kerül megrendezésre a „Kelta ünnep”.
A Várhelyen álló első kilátó 1885-ben közadakozásból épült. Az időjárás miatt 1896-ban már javításra szorult, de csak 1909-ben építették újjá. A második kilátó sem volt hosszú életű, 1929-ben újat kellett építeni, ez 1979-ig állt. A jelenlegi kilátót Somfalvi György tervezte, és 1981-ben adták át. Sajnos 2007-re ez is életveszélyessé vált, le kellett zárni, de 2009-ben a felújították, így újra használható.[12]
A Várhely-kilátó adottságai kiválóak, s talán ebből nyílik a legszebb kilátás a Sopront övező erdőségekre és településekre, valamint a szomszédos ausztriai tájakra. Jó a kilátás Sopronra és a Soproni-hegységre, Kismartonra (Eisenstadt), a Fertőre és a közeli ausztriai hegyekre (Rozália-hegység, Schneeberg, Hohe Wand). Tiszta időben Pozsony és mögötte a Kis-Kárpátok vonulati is látszanak.
A kilátó
A Várhely-kilátó alulról
Kilátás Sopronra
A Károly-kilátó és a tv-torony
Kilátás Kismartonra
Kilátás a Schneebergre
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
