Urartu művészete

Urartu a törökországi Van-tó, Szeván-tó és Urmia környékén elterülő állam volt az ókorban. Művészetének fénykora a Kr. e. 9-7. század volt. Mivel közel esik Mezopotámia területéhez, annak művészeti hatása erőteljes. Az építészetben az asszír stílusú erődítmények jellemzőek, jelentős a helyi eredetű emlékei. Különböző szerszámok, fegyverek, díszpajzsok, használati tárgyak ismeretesek bronz állatalakos díszítésekkel. Különösen a pajzsokat és a kardokat díszítették aprólékosan, magas művészi színvonallal. Ezek a művek az asszír művészetből táplálkoznak, témáik: vadászat, lakoma, szárnyas démonok, életfa, papok áldoznak, bikafrízek, oroszlánfrízek, lovak húzta harci szekér. Néhol egyiptomi motívumok is felbukkannak, ezek feltehetőleg hettita közvetítéssel kerültek Urartuba. A fémművek mellett hasonló kőfaragások is ismertek.

Lovas kancsó Erebuniból

Szintén mezopotámiai hatás alatt állt a szobrászat, de itt már az önálló urartui fémművesség tudása és hatása látszik. Bronzszobraik aprólékosak, általában isteneiket ábrázolják, például Teiseba istent. Érdekes a fej mintázása, a szobrocska ugyanis mosolyog. Eddig az elő-ázsiai művészetben ez példátlan. Elefántcsontból is alkottak, főként idolokat. Nőidoljaik meztelenek, fejükön ékes dísz.

Jobban megőrződött az eredeti urartui művészet hagyománya a stilizált, geometrikus díszítéseken, melyek edényeken és falfestményeken maradtak fenn. A virágminták rendszeresen körben vagy legalábbis középpontosan szimmetrikusan helyezkednek el.

Urartu művészetének néhány eleme visszaköszön a szkíta művészetben.

Az urartui művészet gazdag matematikai kapcsolatú hagyománya

Urartu vidékéhez köthető az a néhány érdekes díszítőminta, melynek a matematikai szerkezete rokon a magyar tarsolylemezekével. Mind a budapesti 3000 éves az örmény művészet kiállításon, mind Kádár István könyvében találunk ehhez adalékokat. Jellemző vonásuk a szkíta művészetben is megtalálható: hullámvonalas, cmm vagy cm szerkezetű hálózatot tölt ki valamilyen figurális pontmintázat. A szkítáknál ez szarvas és hegyikecske, az urartuiaknál emberfej, korsó, stb. Igen korai jelenléte ez az összetett sikszimmetria mintázatnak az eurázsiai díszítőművészetben.

• 
  Ezüst amulett, Khaldi és Arubaini alakjával
• 
  Ezüst medál vésett ábrával
• 
  Arany fülkarikák
• 
  Karneol nyaklánc
• 
  II. Szarduri sisakja
• 
  Részlet II. Szarduri sisakjáról a bevésett képpel
• 
  Tegezrészlet
• 
  I. Argisti tegeze
• 
  II. Szarduri tegeze
• 
  II. Szarduri tegezének részlete
• 
  II. Szarduri pajzsa
• 
  II. Szarduri pajzsának ábrái
• 
  I. Argisti pajzsa
• 
  I. Argisti pajzsának ábrái
• 
  Bronzöv, a páncélzat része
• 
  Pálmát beporzó urartui király bika hátán áll. A kép másik oldalán a szkíta művészetre és az urartui művészetre is jellemző szerkezetű díszítőminta hálózattal, és a hálószemekben álló állatfigurákkal.
• 
  Asszír stílusú szárnyas oroszlán emberfejjel
• 
• 
• 
  Bronzüst Tuspából
• 
  Phrügiából előkerült urartui bronzüst
• 
  Ezüst üst, gazdagon díszítve
• 
  Cserépüst Erebuniból
• 
  Teiseba szobrocskája
• 
  Arubaini, Khaldi felesége szobra
• 
  Freskómaradvány
• 
  Pecsétlenyomat
• 
  Ezüst rhüton

Források

• Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp, 1967.
• Kádár I.: Urartu-Emlékek-Memorabilia, Püski, Budapest, 1996.
• Brentjes B.: Drei Jahrtausende Armenien, Lepizig, 1973.
• Ghirshman, R.: Persia. From the Origins to Alexander the Great. Thames and Hudson, 1964
• Bakay K.: Őstörténetünk régészeti forrásai I. II. Miskolc, 1997.
• Darvas György: Symmetry, Springer, 2006.
• Bérczi Sz.: Szimmetria és Struktúraépítés, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.
• Hermann, G.: Perzsa reneszánsz, Helikon, Budapest, 1980.
• Talbot-Rice, T.: Ancient Arts of Central Asia, Thames and Hudson, New York, 1965
• Weyl, H: Szimmetria, Gondolat, Budapest, 1982

Külső hivatkozások

• Ethnomathematics of Crete and Urartu.