Uher Ödön (filmrendező)

Ifjabb Uher Ödön (Nagykanizsa, 1892. augusztus 30. – Cap d'Antibes, 1989. március 17.) magyar filmrendező, operatőr, feltaláló, vállalkozó. Németországban Edmund Uher néven ismert. Id. Uher Ödön fényképész, filmgyáros fia.

Ez a szócikk a filmrendezőről, operatőrről és feltalálóról szól. Hasonló címmel lásd még: Uher Ödön (fényképész).

Uher Ödön
Született	1892. augusztus 30. Nagykanizsa
Elhunyt	1989. március 17. (96 évesen) Cap d'Antibes
Állampolgársága	magyar
Szülei	Uher Ödön
Foglalkozása	filmrendező, operatőr, forgatókönyvíró, feltaláló
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Tanulóévei

Édesapja idősebb Uher Ödön fényképész, filmgyáros. Budapesten járt gimnáziumba, Déván érettségizett. Élénken érdeklődött a technika és a tudomány iránt, tizennyolc éves korára befejezte egy kettős üzemanyagú robbanómotor tervét.^[1]

1916-ban, filmgyári igazgató korában megnősült, felesége az akkor már néhai Mátray Betegh Béla Ida nevű leánya volt.^[2][3]

Filmes pályafutása

„	Uher Ödön a nagy elképzelések, a nüanszírozások embere. Csak rendezői lélekjelenlétének és bámulatraméltó készségeinek köszönhető, hogy oly könnyedén tudott keresztülröppenni az elébe tornyosított sujet-ken. Nagyszerű érzékkel, stíluskereséssel és vasakarattal képes volt oly tulajdonságok kifejtésére, amelyektől a jövőben is haladásteljes produkciókat várhatunk.	”
– Falk Richárd: Magyar rendezők (1920)[4]

Apja műtermében elsajátította a fényképészeti és filmszakmai alapismereteket. Később ugyanitt művészeti vezetőként, operatőrként, főrendezőként dolgozott, majd – egészen kivándorlásáig – saját vállalkozását működtette. Kidolgozott egy eljárást a filmszalag előhívási folyamatának egyszerűsítésére. 1915-től haditudósító volt a világháborúban. Szorgalmazta az Uher és a Kino-Riport összefogását, hogy együtt készítsenek filmet IV. Károly és Zita királyné koronázásáról. Az eseményt filmező hét operatőr egyike volt.^[5]

Célja volt, hogy a „cirkuszi bohóságoktól megcsömörlött” közönség számára a „szellemi igényeket kielégítőbb” alkotásokat hozzon létre.^[6] Mint az Gellért Lajos színész, rendező, forgatókönyvíró Nyitott szemmel című visszaemlékezésében olvasható, Uher mindig törekedett a tökéletességre, a lehető legjobb beállítások megtalálására, és naponta legfeljebb három-négy jelenetet forgatott le. A hazugság díszleteit műterem helyett a Ráday utca kedvezőbb megvilágítású üres üzlethelyiségeiben állíttatta fel. Igényessége és az általa készített filmek művészi hatása miatt a pesti közönség a „magyar Abel Gance”-nak nevezte.^[7]

Az ő rendezésében, Hevesi Sándor forgatókönyvéből, a sztárszínész Beregi Oszkár és a pályakezdő Megyery Sári közreműködésével készült el az első magyar Jókai-megfilmesítés, az 1916-os Mire megvénülünk. (Németországban már korábban feldolgozták A szegény gazdagokat.) A film mind a közönség, mind a kritikusok körében nagy sikert aratott. Eredetileg 3000 méteres kópiájának nagyjából felét őrzi ma a Filmarchívum.^[8]

Filmakadémiát alapított, amelynek tantervét Gellért Lajos állította össze. Uher géptechikát, Márkus László dramaturgiát és jelmeztant, Fenyő Emil színészmesterséget, Gellért mozgáskultúrát, Imre öccse, a stockholmi olimpia ezüstérmese szertornát oktatott.

Utolsó rendezése a Gellért Lajos főszereplésével készült O'Hara volt. Ennek elkészülte után az Uher Filmgyár felhagyott a filmkészítéssel.^[9]

Külföldi karrierje

Az 1920-as évek elején Svájcba, majd Németországba emigrált,^[1] ahol a nyomdaipar számára végzett fejlesztéseket. 1930-ban szabadalmaztatta a világhírűvé vált Uhertype fényszedő gépet. Egy 1956-os értékelés szerint „a mai feltalálók sikerét megelőző ötven év munkájából ő járult hozzá legtöbbel a fényszedés megvalósításához.”^[10] A gép gyártását saját müncheni cége végezte a MAN, valamint – később – a Messerschmitt és a BMW anyagi támogatásával. A neves tipográfus, Jan Tschichold tizenkét betűtípust tervezett a géphez.

A világháború éveiben Uher repülési vállalkozást indított. 1944-ben hatezer alkalmazottat foglalkoztatott. Később Uher Werke néven új céget alapított, amely már nem szedőgépeket, hanem elsősorban magnetofonokat gyártott. 1970-ben fia, Alfons Uher javára lemondott a cégvezetésről. Számos találmányának leírása megtalálható a PIPACS adatbázisban.

Filmjei

1. O’Hara (téves címváltozatok: Óhaza, Az óhaza^[11]) (1920)
2. Egy kalandor naplója (1920)
3. Júdás fiai (1920)
4. Éj és virradat (1919)
5. A bánya titka (1918)
6. A hazugság (1918)
7. Az ingovány (1918)
8. Szamárbőr (1918)
9. Mire megvénülünk (1916)
10. A végzetes nyakék (1913)
11. Márta (1913)
12. Nővérek (1912)

Jegyzetek

1. Magyar filmlexikon II. (O–Z). Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. 1125. o. ISBN 963-7147-47-0
2. Pesti Hírlap, 1916. december 21. 354. szám, 11. oldal
3. Gyászjelentése 1979. - OSZK Gyászjelentések
4. In A magyar film olvasókönyve (1908–1943). Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Kőháti Zsolt. Magyar Nemzeti Filmarchívum, Budapest, 2001. 268. o.
5. Magyar filmlexikon II. (O–Z). Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. 1125., 1237. o. ISBN 963-7147-47-0
6. Megyery Sári: Én is voltam jávorfácska... Magvető, Budapest, 1979. 212. o.
7. Gellért Lajos: Nyitott szemmel. Bibliotheca, Budapest, 1958. 129–131. o.
8. Balogh Gyöngyi: Az első magyar Jókai-film restaurálása
9. 25 éves a mozi Archiválva 2010. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben és Gellért Lajos: Nyitott szemmel. Bibliotheca, Budapest, 1958. 132–133. o.
10. Tombor Tibor: Fényszedési eljárások. In Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1959. Budapest, 1961. 117. o.
11. Az Óhaza cím téves, az O’Hara elírása egy korabeli filmes újságban, amelyet Nemeskürty István a maga filmtörténeti munkájában Az óhazára „javított” tovább. Forrás: Fejős Pál magyarországi filmjei.

Források

• 25 éves a mozi
• Balogh Gyöngyi: Az első magyar Jókai-film restaurálása
• Gellért Lajos: Nyitott szemmel. Bibliotheca, Budapest, 1958.
• Lexikon des gesamten Buchwesens, Uhertype szócikk
• Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Némafilmgyártás 1896–1931. Palatinus, Budapest, 2003.
• A magyar film olvasókönyve (1908–1943). Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Kőháti Zsolt. Magyar Nemzeti Filmarchívum, Budapest, 2001.
• Magyar filmlexikon II. (O–Z). Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. 1125., 1237. o. ISBN 963-7147-47-0
• Megyery Sári: Én is voltam jávorfácska... Magvető, Budapest, 1979.
• Münch, Roger: Die Anfänge der modernen Fotosatztechnik: Die Uhertype. (A Gutenberg Jahrbuch-ból, 1997, 72. évfolyam. Mainz, 1997. ISBN 3-7755-1997-1.)
• Tombor Tibor: Fényszedési eljárások. In Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1959. Budapest, 1961. 117–127. o.
• Wallis, L. W.: A Concise Chronology of Typesetting Developments 1886–1986. Wynkyn de Worde Society, London, 1988.

• Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap