A Tudományos Gyűjtemény (1817–1841) havonta megjelenő magyar nyelvű tudományos folyóirat. Kiadás helye: Pest. Kiadó és nyomdász Trattner János Tamás.
| Tudományos Gyűjtemény | |
| Ország | Magyarország |
| Alapítva | 1817 |
| Megszűnt | 1841 |
| Kiadó | Trattner János Tamás |
| Nyelv | magyar |
A 19. század második évtizedében nagy vállalkozás volt Trattner János Tamásé, jeles írók gyülekeztek köré, Kultsár István, Vitkovics Mihály és Szemere Pál írói köre.
A Tudományos Gyűjtemény első szerkesztője Fejér György lett, megírta e folyóirat előszavát, azaz a programadó cikket. Éppen úgy, mint 18. század végi elődjei, rámutatott az anyanyelvű időszaki sajtó fontosságára az irodalom, a tudomány és a kultúra terjesztése szempontjából:
„A magyar nemzetnek felvilágosítását, csinosulását, szerencsésítését is önnön nyelvénél fogva érhetni el legkönnyebben, legbizonyosabban, legközönségesebben; csak e közzel tarthatni fenn annak sajátságát is, mely azt bilyegzi.”[1]
Méltatta Trattner János Tamás vállalkozásának jelentőségét, s kifejezte abbeli reményét, hogy a vállalkozás nem fog csalódást okozni. Valóban, a folyóiratnak hamarosan 800 fő előfizetője lett, s egészen az 1830-as évek elejéig nagy népszerűségnek örvendett.
Számos vitacikk látott napvilágot e folyóiratban, írói, kritikai kezdeményezések születtek. Az 1830-as évek elején indult a Conversations-lexikoni pör, amelyben a legjobbak a születési előjogok ellen, a kritikáért, a nyilvánosságért szálltak síkra. Melléklapjában, a Szépliteratúrai Ajándék címűben feltűntek Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály írásai.
1833-tól a lap hanyatlásnak indult, mivel Horvát István szerkesztő az őstörténeti kutatást teljességgel előtérbe helyezte a lap hasábjain is. Trattner János Tamás még 1824-ben meghalt, utóda Károlyi István nem tudott a lapnak koncepciót adni. 1841-ben megszűnt. A lap e késői hanyatlása és megszűnése ellenére is sokat adott a magyar anyanyelvű tudományos kultúrának.
E lap hasábjain jelent meg 1819-ben Kazinczy Ferenc: Orthológus és neologus nálunk és más nemzeteknél című írása, mely a nyelvújítási harc utolsó szakaszában született. A nemesi nemzet fogalma mellett a polgári nemzet fogalma is megjelent, s a nemzeti irodalom gondolata. Kazinczy mellett Kölcsey Ferenc is teret kapott Vörösmarty szerkesztősége idején. A német irodalom mellett az angol és a francia irodalomra is ráirányították a figyelmet. Stettner-Zádor György segédszerkesztő pl. a francia romantika folyóiratából, a Globe-ból emelt át írásokat.
A lap színvonalát igen emelte, hogy gyakran foglalkoztatott illusztrátora[2] Lenhardt Sámuel grafikus volt.
- Fejér György (1817–1818)
- Vass László (1818. július–1819)
- Thaisz András ügyvéd (1819–1828)
- Vörösmarty Mihály (1828–1833)
- Horvát István (1833–1837)
- Károlyi István (1837–1841)
- Fried István: Vörösmarty Mihály és a Tudományos Gyűjtemény. Irodalomtörténeti Közlemények, 1968/6. 644–658. p.
- Szalontay Gabriella: A Tudományos Gyűjtemény nyelvtudományi jelentősége. Budapest, 1972. 114 p.
- Tudományos gyűjtemény 1817–1841. Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket és az utószót írta: Juhász István. Magvető Kiadó, Budapest, 1985. ISBN 963-14-0390-4, ISBN 963-14-0462-5: I. kötet, ISBN 963-14-0463-3: II. kötet.
- Mader Béla, A Tudományos Gyűjtemény és Vörösmarty (Reformkori tudományos folyóiratunk történetéből) = Pedagógia – Oktatás – Könyvtár: Ünnepi tanulmányok F. Dárdai Ágnes tiszteletére, szerk. Csóka-Jaksa Helga, Schmelczer-Pohánka Éva, Szeberényi Gábor, Pécs, PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, 2014 (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 12.) 343–360.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
