Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj herceg (oroszul: Николай Сергеевич Трубецкой), Moszkva, 1890. április 16. – Bécs, 1938. június 25.) orosz nyelvész és történész, a prágai iskola és az alaki fonológia alapjainak lefektetője, a strukturális nyelvészet megalkotója, az eurázsianizmus egyik kidolgozója.
| Nyikolaj Trubeckoj | |
 | |
| Trubeckoj 1920-ban | |
| Született | Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj 1890. április 16. Moszkva |
| Elhunyt | 1938. június 25. Bécs (48 évesen) |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | orosz |
| Szülei | Praskovya Obolenskaya Sergei Nikolaevich Trubetskoy |
| Foglalkozása | nyelvész |
| Iskolái | Moszkvai Egyetem, Történelem és Filológia Kar |
| Halál oka | szívinfarktus |
| Sírhelye | Wiener Zentralfriedhof |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Trubeckoj témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Származása
A családi hagyomány szerint litván Gediminas fejedelmi (nagyhercegi) család leszármazottja (a családnév litván nyelven Trubeckojus, lengyelül: Trubecki vagy Trubieckoj, ruszinul Trubetsky, ukránul: Трубецький vagy Трубецькoй, fehéroroszul Трубяцкі).
Élete
A moszkvai egyetemen végzett 1913-ban, és az 1917-es forradalomig előadótanárként ott is tanított. Ezt követően a rosztovi egyetem, majd 1920–22-ben a szófiai egyetem, végül a bécsi egyetem szláv filológiai tanszékének professzora haláláig. Tisztázatlan körülmények között egy Gestapo kihallgatás után halt meg, halotti anyakönyve szerint szívrohamban, miután 1938-ban a nemzetiszocializmus ideológiai alapjait támadó munkát jelentetett meg.
Eurázsianizmus
Trubeckoj az eurázsianizmus szellemi áramlatának és politikai mozgalmának egyik alapítója volt. Markáns megfogalmazása szerint „Egyetlen igazi ellentét létezik: A romanogermánok és a világ többi népei, Európa és az emberiség között.”[1] hivatkozza: [2]
Munkássága
Trubeckojt emellett nyelvelméletei tették híressé. A nyelvtudományokban, különösen a fonológia területén kutatott. Témája a fonológiai rendszerek kialakulása és fejlődése egyes nyelvekben, majd ezek általános összefüggései. Első cikkét 1905-ben publikálta még egyetemi tanulmányai előtt. Szakdolgozatának témája a fő indoeurópai nyelvek fejlődése volt. Bécsben a korai írott nyelvek fejlődését, valamint a nyelv vizsgálatának új módszereit tanulmányozta, amelyben alapvető újdonság volt a funkcionális logika alkalmazása. A nyelvek oszthatatlan egységeit kereste, amelyek a nyelvfejlődés során lassan, vagy egyáltalán nem változnak, és változatlanul kerülnek át az areális nyelvkiegyenlítődés során más nyelvekbe. Az összehasonlító nyelvészet általános képével ellentétben azt állította, hogy a nyelvek nem protonyelvek szétválásával, hanem ősi nyelvek közeledésével alakultak ki.[3]
Az ezt tárgyaló munkáját posztumusz adták ki 1939-ben, ezért a körülötte kibontakozó vitákhoz már nem szólhatott hozzá, hogy megvédje és kiteljesítse elméleteit. Ennek ellenére e munkától számítják a fonológia önálló tudománykénti kiválását a fonetika tudományából.
Munkássága a mai nyelvészetben már mellőzött korpusz. Ennek oka az, hogy elméleteinek egyik következménye a merevvé rögzült nyelvcsaládelméletek kritikája. A nyelvek oszthatatlan és lassan változó elemei ugyanis szerinte alapvetően szemben állnak a nyelvcsaládelméletek Jacob Grimm-féle hangtörvényeivel.
Magyarul
- Dzsingisz kán hagyatéka; ford. Bazsó Márton et al., utószó Pálfalvi Lajos; Attraktor, Máriabesnyő, 2011
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
