From Wikipedia, the free encyclopedia
A tholinok (a görög θολός (tholósz) „sáros” szóból) olyan szerves vegyületek, amely a külső Naprendszer nitrogénben dús légköreiben ultraibolya sugárzás, vagy elektromos kisülések hatására keletkeznek.
A kifejezést Carl Sagan neves amerikai csillagász és fizikus vezette be, amikor Urey-Miller típusú kísérleteket végzett munkatársaival a Cornell Egyetemen a Titán és a Triton légköréhez hasonló összetételű gázokon.
Az UV sugárzás, vagy elektromos kisülések hatására a gázokból keletkező heteropolimer szerkezetű anyag egy vöröses-sárgás massza volt. Mivel a Titán légkörét 95% N2 és 5% CH4, alkotja, a Tritonét pedig 99,9% N2 és 0,1% CH4, ezért a kísérletek egyúttal az ősföld viszonyait is modellezték valamilyen mértékben, ahol a H2O, az NH3 és a CH4 jelenlétét tételezték fel az Urey-Miller típusú kísérletekben is.
Másféle tholinok keletkeztek akkor, ha vízbe „ágyazottan”, klatrátok szerkezetében tartózkodtak az NH3, a CH4 és más egyszerűbb szerves molekulák. Az UV sugárzás hatására így keletkezett heteropolimereket vizes-tholinoknak nevezik.
Keletkezett tholint vízzel kapcsolatba hozva, Sagan és munkatársai olyan nagymolekulákat kaptak, melyek között aminosavak is megjelentek. Ma már mintegy 100 aminosav jelenléte ismert a kozmikus anyagok világában.
A külső-Naprendszerben főleg jegekkel borított felszínű holdakat és kisbolygókat (Kentaurok) találunk. Az üstökösökben is jelen lehetnek ezek a vegyületek. Egyes kutatók feltételezik, hogy a korai Föld is gazdagon jutott az így kialakult molekuláris építőkockákhoz és ez a folyamat segített a földi élet kialakulásában.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
