Zimony

	Zimony (Земун / Zemun)
; Zimony címere	; Zimony zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Körzet	Belgrád fővárosi
Község	Zimony városi
Alapítás éve	1073
Irányítószám	11080
Körzethívószám	+381 (0)11
Rendszám	BG
Testvérvárosok	Lista Banja Luka; Esch-sur-Alzette; Al-Ram; Bitola; Herceg Novi; Kranj; Korfu; London Borough of Tower Hamlets; Mödling; Offenbach am Main (1956–); Ohrid (2003–); Puteaux; Ríf Dimask kormányzóság; Tilburg; Velletri; Véria;
	Népesség
Teljes népesség	161 596 fő
Népsűrűség	996 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	82 m
Terület	153,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 44° 51′, k. h. 20° 24′
	Zimony weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zimony témájú médiaállományokat.

Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában. Korábban római kori település is volt a helyén és a trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.

Gyors adatok

Bezárás

Neve a délszláv zeml'ny (= földből való vár) szóból ered.

Belgrád központjától 5 km-re északnyugatra, a Duna jobb partján, a Szerémségben fekszik, közigazgatásilag a szerbiai főváros része. Hozzá tartozik a Nagy Hadi-sziget is.

1073-ban Zemlen néven említik először. A római korban itt Taurunum nevű katonai település állott. A város felett állnak az egykori vár romjai. Középkori neve Zemlén. 1096-ban az átvonuló keresztesek foglalták el a várat, de Kálmán király leverte őket. 1152-ben rövid időre Mánuel bizánci serege foglalta el. 1164-ben III. István serege ostromolta, melynek során a várat védő IV. István 1165. április 11-én meghalt, ezért hívei átadták a várat III. Istvánnak. 1165-ben Mánuel bizánci serege foglalta el, de 1166-ban Dienes ispán visszafoglalta. 1167. június 18-án Mánuel bizánci császár serege a vár alatt verte meg Dienes ispán magyar seregét, de olyan nagy veszteségeket szenvedett, hogy kénytelen volt kivonulni az országból. 1180-ban III. Béla serege foglalta vissza.

1521. július 12-én elfoglalta a török. 1566. június 26-án ide járult János Zsigmond a szultán elé kézcsókra.

1842. szeptember 6-án ide menekült Obrenovics Mihály a zendülők elől. Várának udvarán állt az ezredévi emlékmű, hármas toronyszerű építményen kiterjesztett szárnyú hatalmas turulmadárral. A turulmadarat 1918-ban a bevonuló szerbek döntötték le.

Trianonig Szerém vármegyéhez tartozott.

1910-ben 17 131 lakosából 6559 német, 5653 szerb, 2200 horvát, 1999 magyar volt.

A népességnövekedés üteme

Lakossága a második világháború után rohamosan növekedni kezdett és etnikai összetétele teljesen megváltozott. A 2011-es népszámlálási adatok alapján lakóinak száma 168.170 fő. A település elvesztette korábbi meghatározó német, horvát és magyar népességét, Belgrád részeként döntően szerbek lakják jelentős roma kisebbség betelepülése mellett.

A népesség megoszlása nemzeti hovatartozás szerint:

szerb – 147 810 (87,89%)
cigány – 5559 (3,31%)
horvát – 1411 (0,84%)
jugoszláv – 995 (0,59%)
montenegrói – 748 (0,44%), de él e városrészben még 205 magyar, 170 szlovák, 156 szlovén és 98 német is.

A szerb főváros többi kerületéhez képest Zimonyban feltűnően magas azok száma, akik nem kívántak nyilatkozni nemzeti hovatartozásukról (4821), akiket az „ismeretlen” (2213) és az „egyéb” (1544) nem specifikus kategóriába soroltak. Ez a jelenség főleg a többnemzetiségű területekre jellemző, ahol jelentős az asszimilálódott népesség száma, akiknek körében azonban még él a felmenők más nemzethez tartozásának tudata.

Itt hunyt el – talán mérgezés következtében – 1165. április 11-én IV. István magyar király.
Itt halt meg a nándorfehérvári táborban szerzett pestisben 1456. augusztus 11-én Hunyadi János kormányzó.
Itt született és halt meg Jencs Ferenc, szerb nevén Franjo Jenč (Zimony, 1867. március 20. – Zimony, 1967. november 15.) híres építész, aki több mint 100 épületet tervezett és építésüket vezette, amelyek többsége Zimonyban található. Apja Jencs Ferenc kőművesmester, anyja Ebel Éva volt.
Itt született Kondor Bernát (1903-ig Kohn) (Zimony, 1884. augusztus 27. – Budapest, 1942. május 29.) szocialista agitátor, nyomdász, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Forradalmi Kormányzótanács tagja.
Itt született 1930-ban Gubik Mira az ötvenes-hatvanas évek népszerű énekes előadója volt Jugoszláviában.