Tarján (település)
magyarországi község Komárom-Esztergom vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
magyarországi község Komárom-Esztergom vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Tarján (németül: Tarian)[3] község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban. A lakosság harmada sváb származású, akik őrzik hagyományaikat.
.jpg)
| Tarján | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Tatabányai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Klinger Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2831 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2751 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 60,92 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 43,07 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 36′ 38″, k. h. 18° 30′ 39″ | |||
 Tarján
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Tarján weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tarján témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tatabányától 9 kilométerre fekszik északkeleti irányban, a Táttól a megyeszékhelyig vezető 1119-es út mentén, a Gerecse dombjai között. Érinti a települést a Szomortól Gyermelyen át idáig vezető 1123-as és az innen Tatáig húzódó 1128-as út is. Külterületi településrésze a mintegy 4 kilométerre délre található Tornyópuszta.
A település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt, amit a nagyszámú e korból származó itt talált lelet is bizonyít.
A 13. században, II. Endre idején említik először. 1326-ban terra Taryan alakban említették, ekkor Pál mester birtoka volt. 1426-ban a tatai vár tartozékaként tartják számon. 1529-től az Oszmán Birodalomhoz kerül. Ez időszakban a népesség száma és összetétele igen változó volt.
A 17. századig magyarok éltek a településen.
1707-ben, a szabadságharc idején, lakossága Rákóczihoz csatlakozott, ezért később sok zaklatásban volt része.
1727-től az Esterházyak tulajdonába került. Gróf Esterházy József 1737-ben 40 német családot telepített be a faluba. A lakosság földműveléssel és erdőgazdálkodással foglalkozott.
1910-ben a népszámlálási adatok szerint 1917 polgári, 5 katonai lakosa volt, ebből 1583 fő német (82,4%), 334 fő magyar (17,4%) 5 fő tót - szlovák - (0,2%) származásúnak vallotta magát. A lakosság ma is őrzi a német nemzetiségi hagyományokat. Sokan foglalkoznak borászattal, néhány helyi présház több mint 100 esztendős.
2011-ben 2600 lakosából 861 német nemzetiségű volt (33%).[4]
A település határában helyezkedik el az 1994-ben alapított, 67 férőhelyes Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor. A nemzetiségi tábor feladata a helyi és a német partnervárosokból érkező fiatalok szervezett kapcsolatteremtésének, művelődésének, üdültetésének, a diákok nyelvtanulásának, sportolásának biztosítása. Ugyanakkor nyitott a magyar, továbbá a környező országokban és távolabb élő német és magyar nemzetiségű fiatalok előtt is.
Tarján partnertelepülései: Staufenberg (1990) és Kirchberg (1999).
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2560 | 2554 | 2565 | 2708 | 2718 | 2756 | 2751 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,3% cigánynak, 33,1% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,7%, református 8,3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 12,2% (20,5% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 23,2% németnek, 0,4% szlováknak, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% bolgárnak, cigánynak és ukránnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,3% volt római katolikus, 7,3% református, 0,5% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 13,1% felekezeten kívüli (35,7% nem válaszolt).[14]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
