A Tajvani Köztársaság (臺灣民主國, pinjin: Táiwān Mínzhǔguó, eredetileg "Tajvani Demokratikus Állam", alternatív elnevezése Formosai Köztársaság) rövid életű államalakulat volt Tajvan szigetén 1895-ben, miután a kínai Csing ( )-dinasztia császára az első kínai–japán háború során elszenvedett vereség miatt lemondott a szigetről a Japán Birodalom javára a simonoszeki béke értelmében. A köztársaságot a japán csapatok megérkezése előtt kiáltották ki és hivatalosan akkor szűnt meg létezni, amikor a szigetet Japán annektálta.
Tajvani Köztársaság | |||
hivatalosan el nem ismert állam | |||
1895 – 1895 | |||
| |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Tajpej | ||
Terület | 2 344 000 km² | ||
Népesség | 2 980 000 (1895) fő | ||
Hivatalos nyelvek | mandarin kínai | ||
Pénznem | Csing tael | ||
Kormányzat | |||
Államforma | köztársaság | ||
Államfő | Tang Csing-szung ( ) (1895. május 25. – 1895. június 5.) Liu Jung-fu ( ) (1895. június 5. – 1895. október 21.) | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tajvani Köztársaság témájú médiaállományokat. |
A köztársaságot a Csing ( )-dinasztiához hű, magas rangú tisztviselők és a helyi nemesség tagjai kiáltották ki, mivel azt remélték, ezzel megakadályozhatják japánokat abban, hogy a sziget felett ellenőrzést gyakoroljanak. A szigetet a simonoszeki békében adta át Kína a japánoknak. 1895. május 24-én a köztársaság függetlenségi nyilatkozatának angol változatát elküldték a szigeten található minden nemzet nagykövetségének, majd másnap, május 25-én rövid ceremónia során kikiáltották a köztársaságot. A köztársaság hatóságai, rövid fennállásuk alatt, világossá tették, hogy cselekedetüket a Csing ( ) uralkodóval szemben érzett hűségük vezérelte és a köztársaságot Kína szövetségesének tekintették.[1]
A névhasonlóság ellenére a Tajvani Köztársaság mai támogatói (akik Tajvan teljes függetlenségét szeretnék elérni) nem tekintik elődjüknek ezt az államalakulatot, mivel azt teljes mértékben a Csing ( ) uralkodó felé érzett hűség jeleként hozták létre, míg ma a tajvani függetlenség támogatói inkább a kommunista Kínával való szembenállást hangsúlyozzák.
A függetlenségi nyilatkozat
Részlet a függetlenségi nyilatkozat eredeti szövegéből:
日寇強橫,欲併台灣。台民曾派代表詣闕力爭,未蒙俞允。局勢危急,日寇將至。我如屈從,則家鄉將淪於夷狄;如予抗拒,則實力較弱,恐難持久。業與列國迭次磋商,儉謂台灣必先自立,始可予我援助。台灣同胞,誓不服倭,與其事敵,寧願戰死。爰經大會議決,台灣自立,改建民主國;官吏皆由民選,一切政務秉公處理。但為禦敵及推行新政,必須有一元首,俾便統率,以維持秩序而保安寧。巡撫承宣布政使唐景崧為萬民所敬仰,故由大會公推為台灣民主國總統……
A szöveg hozzávetőleges fordítása (a Japánra vonatkozó becsmérlő megjegyzések elhagyása után, az angol változatból):
- „A japán hatalmas nemzet, amely Tajvan elfoglalására törekszik. Tajvan lakosságának képviselői az udvar (a Csing ( )-uralkodó) segítségéért folyamodott, de kérésüket elutasították. A helyzet válságos, mert a japánok közelednek. Amennyiben megadjuk magunkat, hazánk az ellenség kezébe kerül; ha az ellenállást választjuk, erőink nem elégségesek ahhoz, hogy az agressziót elhárítsák. Számos nagyhatalommal tárgyalásokat folytattunk és arra a következtetésre jutottunk, hogy Tajvannak önállósodnia kell, mielőtt bármilyen segítséget kaphat. Tajvan népe sohasem adja meg magát Japánnak; inkább a halált választjuk, minthogy az ellenséget szolgáljuk. A népgyűlés döntésének értelmében Tajvan önálló lesz és demokratikus köztársasággá válik. Minden köztisztviselőt a nép választ meg és minden hivatalos ügyben az egyenlőség elvét kell követni. Az új állam védelmére és a kormány intézkedéseinek végrehajtására egy elnök kerül megválasztásra, aki koordinálja és felügyeli a közrend fenntartását és a béke biztosítását. Tang Csing-szung ( ) kormányzót a nép csodálja és elfogadja és ezért a népgyűlés megválasztotta a Formosai Köztársaság elnökének…”
A Tajvani Köztársaság elnökei
Kép | Név | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Megjegyzések |
---|---|---|---|---|
Tang Csing-szung ( ) | 1895. május 25. | 1895. június 5. | Az első elnök, előzőleg Tajvan kormányzója. | |
Liu Jung-fu ( ) | 1895. június 5. | 1895. október 21. | kínai katona, tábornok, előzőleg a Kínai-francia háborúban harcoló Fekete Zászló Hadsereg vezetője volt megszűnéséig. |
Kapcsolódó szócikkek
Források
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.