Tüskés bíborcsiga

A tüskés bíborcsiga (Bolinus brandaris korábban, Murex brandaris) a csigák (Gastropoda) osztályának Hypsogastropoda alrendjébe, ezen belül a tüskéscsigák (Muricidae) családjába tartozó faj.

Tüskés bíborcsiga
7,5 centiméteres példány 5 oldalról nézve
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Osztály: Csigák (Gastropoda) Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda) Alosztályág: Apogastropoda Öregrend: Caenogastropoda Rend: Sorbeoconcha Alrend: Hypsogastropoda Alrendág: Neogastropoda Öregcsalád: Muricoidea Család: Tüskéscsigák (Muricidae) Nem: Bolinus Pusch, 1837 Faj: B. brandaris
Tudományos név
Bolinus brandaris Linnaeus, 1758
Szinonimák
Szinonimák Aranea cinera Perry, 1811 Haustellum clavatum Schumacher, 1817 Murex brandariformis Locard, 1886 Murex brandaris Linnaeus, 1758 Murex brandaris brandellus Monterosato in Settepassi, 1970 Murex brandaris brevispinus Settepassi, 1970 Murex brandaris commixtus Settepassi, 1970 Murex brandaris insculptus Settepassi, 1970 Murex brandaris longiaculeatus Settepassi, 1970 Murex brandaris ponderosus Settepassi, 1970 Murex brandaris spinosus Settepassi, 1970 Murex brandaris subcornutus Settepassi, 1970 Murex brandaris var. aculeatus Philippi, 1836 Murex brandaris var. canaliaspinosus Serradell, 1912 Murex brandaris var. compacta Pallary, 1912 Murex brandaris var. conica Serradell, 1912 Murex brandaris var. delgadoi Serradell, 1912 Murex brandaris var. devians Dautzenberg, 1904 Murex brandaris var. diplacantha Dautzenberg, 1904 Murex brandaris var. longispina Coen, 1914 Murex brandaris var. monospinosus Serradell, 1912 Murex brandaris var. multicostatus Serradell, 1912 Murex brandaris var. nivea Bucquoy, Dautzenberg & Dollfus, 1882 Murex brandaris var. novemcostatus Serradell, 1912 Murex brandaris var. quadrispinosa Dautzenberg, 1904 Murex brandaris var. robusta Dautzenberg, 1904 Murex brandaris var. spinotuberculatus Serradell, 1912 Murex brandaris var. spirocaudata Coen, 1934 Murex brandaris var. ternispinosa Coen, 1914 Murex brandaris var. torta Dautzenberg, 1904 Murex brandaris var. trifariaspinosa Frauenfeld, 1869 Murex brandaris var. trispinosa Bucquoy, Dautzenberg & Dollfus, 1882 Murex brandaris var. tuberculata Hidalgo, 1890 Murex brandaris var. tudiculoides Coen, 1934 Murex brandaris varicosus Settepassi, 1970 Murex clavaherculis Roding, 1798 Murex coronatus Risso, 1826 Murex trispinosus Locard, 1886 Murex tuberculatus Roding, 1798 Purpura fuliginosa Röding, 1798
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tüskés bíborcsiga témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskés bíborcsiga témájú médiaállományokat és Tüskés bíborcsiga témájú kategóriát.

Előfordulása

A tüskés bíborcsiga a Földközi-tengerben és az Atlanti-óceán környező részén, dél felé egészen Nyugat-Afrikáig, eliszaposodott sziklaaljzaton és tengerifűvön él, 5-80 méter mélységben.

Megjelenése

A tüskés bíborcsiga 7-9 centiméter hosszú. Vastaghéjú házának 6-7 kanyarulatát erős tüskékkel ellátott axiális irányú kiemelkedések tagolják. A hasasan kiöblösödő utolsó kanyarulaton kiemelkedésenként 2 tüske van. A kanyarulatok felülete hosszanti irányban rovátkolt. A szájadék tojás alakú, a szifócsatorna igen hosszú és egyenes. A héj színe sárgásfehér, a szájadék narancssárga.

Életmódja

A tüskés bíborcsiga rabló életmódot folytat, de dögöket is fogyaszt. Zsákmánya más puhatestű állat, amelyet lábával az aljzathoz szorít és elfogyaszt, a kagylókat pedig a teknők pereménél szétfeszíti, és az így keletkezett résen keresztül ormányával falja fel az állat lágy részeit.

Egykor ez a faj szolgáltatta a keresett és drága bíborfestéket

Úszó lárvákkal szaporodik.

Felhasználása

A legelterjedtebb római ruhadarab, a tunika díszítésére használták. A tunikák díszei a ruhadarab elején és hátulján is függőlegesen egymás mellett futó csíkok, a clavusok voltak. A senatorok tunikáján minden esetben egy, a többi ruhán megtalálható sávnál szélesebb, bíbor színű csík, a latus clavus futott. Ennek festékanyagát, a bíbort legtöbbször a tüskés bíborcsiga által kibocsátott váladékból nyerték ki. Egy gramm festék előállításához tízezer csigára volt szükség. A csigafajok mirigyfolyadékából előállított bíborszínek jelentősen eltérhettek egymástól.

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
• Bolinus brandaris (Linnaeus, 1758) WoRMS
• Houart R. (2014). Living Muricidae of the world. Muricinae. Murex, Promurex, Haustellum, Bolinus, Vokesimurex and Siratus. Harxheim: ConchBooks. 197 pp.
• A bíbor tizenhárom árnyalata – divat és szépségápolás a császárkori Rómában

• Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap