Türk képjelek
From Wikipedia, the free encyclopedia
W.Thomsen[1] és E.D.Polivanov[2] felvetette annak a lehetőségét, hogy néhány, az arám ábécéből le nem vezethető türk írásjel képjel eredetű.[3]
| Türk képjelek | |
 | |
| Típus | képjelek |
| Nyelvek | alán, ogur, köztörök |
| Időszak | ismeretlen |
| Leszármazott írásrendszerek | korai sztyeppei írás, türk írás |
| Unicode-tartomány | Nincs |
A korai sztyeppei írásban az arám eredetű karakterek mellett megjelentek a közös türk kulturális örökségből származó képjelek, más néven piktogram, ill. Amanjolov szerint grafikus logogram.[4] A korukat nem lehet pontosan meghatározni, de a türk népek közös történetének befejezése előtt már létezniük kellett.
Néhány türk képjel csak a türk írásban maradt fenn. Közülük néhány az alábbi táblázatban látható.[5] A korai sztyeppei írásból származó írásokban előforduló néhány türk képjel látható az alábbi ábrán.[6] Megjegyzendő, hogy ezeken a példákon kívül is léteznek türk képjelek.[3]
| Türk képjel | Kárpát-medencei rovásírás | Kazáriai rovásírás | székely–magyar rovásírás | Türk írás |
|---|---|---|---|---|
| átírás | átírás | átírás | átírás | |
.svg){kind=small} | B /b/ | B /b/ | B /b/ | Nincs rá példa az emlékekben |
 | Nincs rá példa az emlékekben | Nincs rá példa az emlékekben | HÁRMAS GH /ɣ/ | AG /ɣ/ |
 | J /j/ | J /j/ | .svg){kind=small} LY /j/ | AY /j/ |
 | Nincs rá példa az emlékekben | Nincs rá példa az emlékekben | LT /lt/, /ld/ | ELT /lt/, /ld/ |
 | Nincs rá példa az emlékekben | Nincs rá példa az emlékekben | Nincs rá példa az emlékekben | NT /and/, /ant/ |
 | Nincs rá példa az emlékekben | Nincs rá példa az emlékekben | Nincs rá példa az emlékekben | OQ /oq/, /uq/ |
 | Nincs rá példa az emlékekben | Nincs rá példa az emlékekben | Nincs rá példa az emlékekben | RT /art/ |
 | U /w/ | Nincs rá példa az emlékekben | Nincs rá példa az emlékekben | AEB /b/, /w/ |
- Amanjolov, A.S. (1969): "Verbal inflection in language of Ancient Türkic writing monuments", Moscow: Science, 104 p.
- Amanjolov, A.S. (2003): History of the Ancient Türkic Script. Almaty: Mektep. ISBN 9965-16-204-2
- Clauson G.: The origin of the Türkish "runic" alphabet. " Acta örientalia " (Havniae), XXXII, 1970, pp. 55, 59-60
- Polivanov E.D. Ideographic motive in formation of the Orkhon alphabet. A reprint from «Bulletin of the Central Asian state university» (Tashkent), № 9, 1925, p. 177-179
- Thomsen, V. (1922): Samlede Afhandlinger I-III. København
- Thomsen, V.: L'alphabet runiforme Turc, pp. 78 - 79.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
