(1809–1874) magyar főlevéltárnok, az MTA tagja From Wikipedia, the free encyclopedia
Török János (Tapolca, 1807. június 6.[1][2][3] – Budapest, 1874. február 9.) nemzetgazdász, publicista, főlevéltárnok, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.[4]
| Török János | |
.png) | |
| Vasárnapi Ujság 1874. 97. l. | |
| Született | 1807. június 6. Tapolca |
| Elhunyt | 1874. február 9. (66 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | levéltáros, szakíró |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Török János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Török Antal tanító és Morvai Viktória fia. Tanulmányait Keszthelyen, Budán, Pesten és Grazban a Johanneumban végezte, utóbbi intézetben főként természettudományi, matematikai és gazdasági szakon. Ezután 1830-tól Eszterházy Miklós herceg uradalmi igazgatóságánál Kismartonban működött. Ez időben (1832–1837) kezdődött kapcsolata a Magyar Gazdasági Egyesülettel. Később ez szorosabbá vált, miután őt Klauzál Imre mint jószágigazgatósági ülnököt maga mellé meghívta, és 1839-ben a rohonci gazdaképző intézetben elfoglalt állásához még egy tanszéket is kötött. Amíg a rohonci intézet működött, Klauzál Imre Török Jánost a gazdasági egyesület minden közgyűlésére magával vitte Pestre; később az egyesület titkára lett. Az MTA 1841-ben levelező tagjának választotta. Az 1840-es években a magyar gazdák szervezésével szerzett érdemeket.
Az egyesület támogatásával évenként részt vett a német mezőgazdák vándorgyűléseiben. 1844-ben az ország nádora részéről megbízást kapott Németországban a hűbéri és birtoklási viszonyokra vonatkozó adatok, valamint az iskolákra és közművelődési intézményekre vonatkozó törvények és rendszabályok összegyűjtésére. Az 1844. évi országgyűléshez az egyesület megbízásából gazdasági javaslatokat terjesztett be. Cegléd mellett, Szőkehalmán 1846-ban gazdasági intézetet létesített; de az országos vihar ezt is elpusztította.
Részt vett a szabadságharc küzdelmeiben, ezért később Pesten, majd az aradi várban volt fogságban. Miután kiszabadult, Szőkehalmán, majd Pesten telepedett le, az önkényuralom és a kiegyezés korában újságírással kereste kenyerét. Évtizedeken keresztül szoros összeköttetésben állt Széchenyi Istvánnal, meghatalmazása folytán adta ki munkáit.
1866-ban országos főlevéltárnokká nevezték ki. Könyvtárát kevéssel halála előtt a szatmári püspöki birtokába bocsátotta. A pápai szent Gergely-rend lovagja volt; a török Medsidi-rend vitéze; számos hazai és külföldi gazdasági jellegű egyesület tagja.
Konzervatív publicista, a katolikus törekvések védelmezője volt. A Magyar Gazda, Pesti Napló, Magyar Sajtó, Pesti Hirnök és más hírlapok hasábjain nagyon sok cikket írt, emelkedett stílusban buzdított egyrészt a hagyományok tiszteletére, másrészt a józan haladásra. Ő szerkesztette a Szent István Társulat nagy lexikonát: Egyetemes magyar encyclopaedia. Pest, 1859-től. (A szerkesztőbizottság elnöke Eötvös József; a kilencedik kötettől kezdve Fraknói Vilmos végezte a szerkesztést, az utolsó kötet 1876-ban jelent meg.)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
